Csillag M. Gyöngyi verses oldala

Miért van az ..... Miért van az , hogy csak a jók mennek el .. A rossz , a gonosz senkinek sem kell ? Gondolhatsz a szép emlékekre , Mikor a szemed a könny égette ! Mikor elmennek , visznek mindent , jót és a rosszat a fájó emlékeket . Szép emlék ,nyomában csak üresség marad , Az idő feletted is egyre csak döcög szalad ! Majd eljön az idő mikor Te is ott az ajtóban állsz , És még nem akarsz menni... bebocsájtásra vársz ! Röpke pillanat alatt , ami történt veled, Átfut egy perc alatt az egész életed . Mikor unokád fején pihen reszkető kezed , Lassan lecsordul az utolsó csepp könnyed , és most arra gondolsz , tudtam e annyit adni hogy halálom után is maradjak : Édes nagyi ! Ki tudja vajon tiszta szivből szerettek e azok az emberek, akiket a szivemben öriztem meg ? És mikor a szüleid elmentek , itthagytak egyedül tégedet. Vajon a te gyerekeidnek is épp ugy fog fájni , mint akkor Neked ? Sajnos az élet sem csupán boldogság és öröm , De a szüleimne

Örök mécsesek.. Mikor mindenki nyugovóra tér Fellobbanik az a titkos fény ! Az örök mécsesek lángja , Mely égből a földet bevilágitja . Nap mint nap utat mutatva annak , kik mindig a szabad ég alatt alszanak , Megvilágitja gyönyörű fényük, Gondoktól barázdált szépségük . Millió csillag az égen , csak nekik táncolnak , Irigylön kacsint a hold , Ő most elhanyagolt ! Minden embernek van egy csillaga , Amit nappal nem láthat, csak éjszaka ! Ha feltekintesz az égre Te is láthatod , A Tiéd amelyik legfényesebben ragyog! Az a Te örök mécsesed lángja , A földi léted végét is csak Ő várja ! Probálod gyorsan megszámolni Őket , Vajon hányan vannak messze Tőled ? Egy darabig tudod csak számolni , De már fejed lennt és lehet álmodni ! Álmodban fütyörészve mész a munkába , És haza a családodhoz a házadba ! A gyerekek kacaja , könnyet csal a szemedbe , Istenem ha anyám , apám is itt lenne ... Meleg étellel , itallal várna az asszony , Alig várja már öledbe hu

Talán egyszer ... Talán egyszer , megérted azt miért féltettelek én , Óvtalak méhen belül , és majd kivül voltál az enyém . Mikor félve engedtem el a kezed , Hogy igy óvjam első lépéseidet . Talán majd egyszer , megtudod miért e szülői szigor, Pedig hányszor készült ki a bolondságra a belső vigyor ! Hallgattalak csendben Benneteket , mikor az szobában cseverésztek ! Ó de hányszor kértétek , meséljem ezt még el ... Boldogan meséltem , pepecselve a részletekkel ! Nézegettük az albumot a régi emlékeket , Jó érzés volt , hogy érdekel Benneteket . Sokszor nevettünk , sokszor sirtunk együtt, És a közös játékokat is nagyon szerettük . Ország ,városoztunk aztán jött a kártya , Meg mikor ráéheztetek az ubiskatonákra ! Ohh istenem de rég is volt már .. Az óra meg egyre csak körbe jár ! Múlnak az órák, a napok, az évek Oly gyorsan múlik el ez az élet ! Ami elment , nem jön vissza már , Ez a természet rendje , akárhogy is fáj ! Kicsiből , nagy lesz , aztán f

Álmodj... Mikor eljön az éjjel , már nem nézel széjjel. Nem látod a napot , csak a pillanatot . A sötét beborit mindent , Eltakarja a lekedet . Csak Te tudod mi bánt, Ha nem hiú ábránd ! Álmodni oly jó és szép , De már nem álmodsz rég . Elmúltak a gyermek évek, Már látod mily nehéz az élet . Probálsz sikoltani hogy meghalljanak , De nem jön ki a hang , igy néma marad a segélykiáltás , semmi más , Nem is érzékelsz talán már ! Várod a holnapot , talán sikerül, valamit álmodnod , kiderül .. De mikor álomra hajtod a fejed , Érzed hogy ugyan az lesz veled . Ma már mindenki elkerül , nem szeretnek , érzed belül. Ha honvágyad van , elnyomod , Mély a fájdalom, a sóhajod ! Tudod hogy álmodni jó , De kár is mert tékozló. A mának éljél ne az illúziónak , Szeresd az embert és a jókat , Mert hiába álmodsz ami szép , Mikor nem azt játsza a lét ! Hiába álmodsz , mikor az oly jó , Mikor az ember ,oly gyarló ! Álmodni lehet , de nem érdemes , Mert

Tövisként hordom... Mikor a düh tombol benned , A céljaid reménytvesztettek ! Mikor nem látni a kiutat ebből, S várod valaki jöjjön segitségül ! Hiába fohászkodsz istenedhez, Mikor úgy érzed senki nem hallgat meg ! Talán nem elég hangosan szólok, Nincs elég hangja a kimondott szónak ? Miért érzem naponta a poklot ? Mikor nap mint nap húzom a béklyót ! A lelkem is kalitkába van zárva , És soha nem nyilik már a zárja ... Tövisként hordom a kint mig élek , Most már az élettől semmit remélek ! Naponta kinoz a sorsnak bélyege , Sokszor gondolom életnek van értelme ? Ha ma én is valamit kivánhatnék , Szárnyaló madár az égen bár lehetnék ! Szabadon szárnyalhatnék , ágrol ágra .. Szegény , szomorú vállára szállva ! Az énekemmel én is felviditanám , És kicsit boldogabb is lenne talán ! Dalommal vinném a szeretetet és a békét , A kapzsiságnak , háborúknak a végét ! Elhoznám a boldogság holnapját , Kérném a napot hozza el a napsugarát ! Mindennap örömet

Szép álmokat :)   Az este tündérét küldöm el Hozzád , Igy kivánva Neked szép jóéjszakát ! Vigyázzon a Tündér a kedves álmaidra , Mikor lehajtod a fejed a puha párnáidra ! Mikor lehunyod a szemed , a tó partján állsz , A széllel és a viztükörrel örömmel játsz ! A szél lágyan végig simogatja arcodat , A viz tükre megmutatja karcsú alakodat ! Gyönyörű sudár vagy búgja a szél A viztükre is a fodrásával hozzád beszél , Ez a csodálatos tó a házad mellett fekszik , Most a szél borzolja a viztükör kegyeit ! Te csak ott állsz és gyönyörködsz benne , Addig a szél átkarol és táncot jártok vele ! Aztán elindultok együtt a viztükrön keresztül, És nem is csodálkozol , hogy a lábad bele sem merül ! Álmodban érzed oly nagyon boldog vagy , Észre sem vetted ,eljött a hajnal az éj otthagy , De nem bánod , hisz ma is lesz még este , Vele együtt jön el a szél és a viztükör tündérecske !

ELMÚLLÁS … Nekem nagyon kell hogy szeressenek , Hisz e nélkül boldogtalanok az emberek . Szeretet nélkül az élet semmit sem ér, Mint a kovász nélkül sült fehérkenyér ! Mig fiatal az ember nem gondol rája , Telve van szerelemmel minden órája ! A szerelem gyönyörü , nincs is rá jó szó Egy olyan érzés ami nem kézzel fogható ! Talán mindanyiunk életében az ősz is egyszer eljön , Mikor számadást kell tartani és a fájó emlék is előtör, Ha szerelmes az ember , elmúllásra gondolni sem mer , Akkor mi lesz ugyan , a magára hagyott kedvesével ? Az életünk oly csalóka és minden más , Tiszta , vagy zavaros mint egy látomás ! Megadtad e szivednek azt amit szeretett ? Mert ettől lesznek boldogok az emberek ! Most , most rám tör egy régi emlék .. Felnézek az égre és látom a két szemét , Miközben megtalálod a mosolygó csillagot , A szemeiben látom még a szerelem ragyog ! Oly régen volt , és mondják a szerelem vak , Nézem a csillagokat , és látom a hold sápadt .

Az én édesanyám Oly sok mindent megértem már , Azt is tudom hogy Édesanyám vár ! Sokszor elképzeltem gondolatban Milyen is lesz az a szép pillanat ! Mikor aztán álmomban meg öleltelek.. Pillanat alatt az álmom semmivé lett ! Rettegés , öröm hogy újra megtaláltam, Gyötrődés , elveszithetem egy perc alatt ! Félve és bátortalanul enged az érzés , Azért kinoz az álmom és az ébredés ! Pedig bolyongtunk csak oly sok év alatt , A bennünk felgyülemlett szeretet maradt ! Talán egyszer eljön Nekünk is az a nyár, Amit szeretnènk és akarunk règóta már ! Mindegy a másik hol van, mit csinál, Ha az ember gondolatban nála jár ! Talán egyszer kebledre hajthatom a fejem, Amit olykor rég , milyen volt elfeledtem , Talán még az idő is oly kegyes hozzánk , Azt gondolom hogy Ő is dolgozik értünk ! Azt hiszem már rég elkellett volna mondanom, Igaz , ürt hagytál , de reményt adtál egy napon , Arra hogy isten is velünk van , tudom és megsegit , A gyermeki szeretet lán

Egy életed van ... Azt hogy van e a földön jóság és szeretet , Mikor nincstelen vagy , akkor tudod meg ! Az őszinte ember megtalál , ahol segiteni kell. Ha nincs semmid , csak szeress a sziveddel ! Lehet ...Te is csak kis porszem vagy a világban , De egy madár a harkály is tehet csodát a fában ! Te is tehetsz csodát , ha van szived ,a hazádban , Ha csak kis porszem is vagy eme nagy világban ! Tégy jót , hisz az embereknek szükségük van Rád ! Hisz éjjel-nappal dolgozik e nép , hajtják az igát ! A család már nem ismeri egymást , idegen a szülő , A munka munkát ér , a gyerek pedig csak egyre nő ! Gyerekek , kulcsosok ,elveszti a gyerek a gyermekkorát , Hisz nincs senki ki meghallgassa olykor baját ,gondját ! Gürcöl az ember évekig , a gyerekét az utca neveli , A fiatal ezt még felnőtt korban sem tudja kiheverni ! Szivtelen és szeretet nélküli világ van , de Te nyújtsad kezed , Legyenek érzéseid és a szivedben legyen hatalmas szeretet ! Kellesz a hazádn

Szeresd… Szeresd a földet , és az emberiséget , Ahogyan a nap körülölel téged ! Mert minden nap kimutatott szeretet , Megszépiti a napodat , életedet 🙂   Ha látsz szomorú embert , Ki szivében nagyon elesett, Öleld át karoddal és lelkeddel, Hisz minden embert szeretni kell ! A világodból ne engedd soha sem , hogy ki fogyjon az öröm és a szeretet , hisz ez ad erőt összefogja az embereket, Naponta hitet ,bátorságot mindenkinek ! Ha talán félsz kimutatni amit érzel, Gondold el hány ember él vérző szivvel ! Ne sajnáld mástól , ami neked is kincs , Mert eme világra, a szivünk a kilincs ! Ami azt az ajtót nyitja , ahol a boldogság , Ott a fegyverek elhallgatnak s szép a világ, Mikor tavasszal nyilik az illatos virág , A nap sugara is szebben tekint reánk ! Talán ha minden ember megtanulna szeretni, Akkor a bánatot , haragot ellehetne feledni ! Hiszen a nap sem kel fel haraggal reggelente , Mindenkinek egyformán csodás a naplemente ! És mikor tavassz

Csillagok … Ha én nékem szólnának a csillagok , hogy már a héten úgyis meghalok , Lehet gyorsan rendezkednék , vagy előtte egy nagyot pihennék 😀   De nem ! Nem vesztegetném ezt az időt sem ! Útra kelnék , hisz a világban már nincs helyem ! Felkeresném azokat kik nagyon fontosak Nekem , Mert nélkülük amúgy is sivár ,üres volt az életem! Nem várnám a halált , csak néznék előre , nem akarnám , de akkor sem félek tőle ! Ezt a kis időt akkor is mosolyogva töltöm le , Jöhet bármi , de nem hátrálok meg előle ! Jókedvűen vigan élném le utolsó napjaim , de nem teregetném ki senkinek lapjaim ! Utaznék a világban míg eltelik az utolsó óra , Ne virágot , kacajt hozzatok utolsó utamra ! Hittem , reméltem s a célomat elértem , Kicsit jobbá lett a világ körülöttem 🙂 A mosolyt ,örömet hálásan köszöntem , Hisz e földre szeretetet adni jöttem ❤   És ne sirjatok ,ha én már nem leszek , Mert a csillagok között majd figyellek ! Vigyázok majd rád mint őrző angyalod

Szóljon a Húsvét .... A Húsvét is akkor szép , Ha megmutassa a lelkét... Adni a szegénynek valamit, Mert a szivünk ilyenkor jajjdit ! Van hol még édesség sincs, Nem játék vagy holmi kincs... Szivből szeretettel adni és adni , A boldogságot szemekben kapni ! Ennek van értelme csupán az életben , Sajnos kicsi országunk szegénységben ! Sok családban van hogy nem jön a nyuszi, Pedig minden gyermek szeret álmodozni ! Sok szülő ilyenkor szomorú és fáj a szive ! De mi haszna, nincs, nem tud tenni mit se ! Ha megszakad a szive , akkor se lesz másként, De vannak még jó emberek akik lássák e kint ! Fogjunk össze ! legyen ott, hol nincs nyuszis ünnep, Szedd össze, ami már a gyerekednek is fölösleg ! Ezért hidd el ha felkeresed akinek szüksége van rá , Mert a szegény gyermekeket igy teheted boldoggá ! Szóljon a Húsvét is erről a szép cselekedetről , Hisz a világnak szüksége van a Te szeretetedből , Csak ha egy ember , egy családot tenne boldoggá , Mert i

Így túl az 50-en … Hát megértem ezt is , így túl az 50 -en ... Ki tudja , még a másik 50 -et hol lelem :D   De nem adom lejjebb , nem állok meg 100 -ig ! Csak csillag fényben mérjék rám ezt az időt is :D Nahh , én már erre a kis időre nem változom , Akinek így nem felelek meg azt le is tiltom :)   Mert szívvel él az ember , és mit nem merek ? Boldogan élek és másokat jó szívvel szeretek ! Én merek bizalmat adni és oly jó szeretetet kapni , Ezt sorsomból , életemből sosem tudnám kihagyni ! Jó lecke volt a sok bukás ,így utólag vissza gondolva .. Megtanultam a leckét , élek is isten árnyékába bújva :) Mert rám Ő vigyáz , őrzi minden léptemet és fogja két kezem , Bátorít ha megbotlok egy erőpróbán és a helyes úton vezet ! Én bárányaként élem le az életem , mert istent nagyon szeretem , Ő persze viszont szeret , és megőrzi szívemben a szeretetem :) 😇 Munkatársaimmal

A hazug és a sánta kutya ... Mi a bajom ? A bánat van velem ? De néha be kell keményítenem ! Annyi lett a hazug álszent , Van belőlük egy regiment !  Nem azt kell várni kérem mit adnak /ingyért / Mit lehet eladni , mindent felrakni pénzért ?! És az ilyen népség nem szégyenli magát ? Kihasználja a jószívű embert , a csoportok tagját ! Ennyi meg annyi helyről tiltva is vannak ! De így is lesz egy új csopi amire rábuknak ! Vegyük fel a harcot az ilyen emberekkel ! Ne fújjunk egy követ ezekkel az álszentekkel ! Van kinek még kenyér sem jut naponta , Még sem kéregetnek folyton össze vissza ! Ezek meg abból élnek , hogy henyélnek ! Dőzsőlik a kapott cuccot , örökké kefélnek :O   Jó dolgukban , míg más megszenved mindenért Az összekoldult cuccok árából , nagyon is jól él ! Mindenkinek !!! Fogjunk össze emberek ! Ne legyen szerencséjük az ilyeneknek ! Dolgozzon meg Ő is a betevőért , úgy mint más ! Legyen már vége , kezdődjön hát a csaló irtá

Meg kell tanítani … Meddig képes elmenni az ember ? Hiába van szíve tele szeretettel ! Örülnek más lelke fájdalmának , Nem törődve azzal kinek mi fájhat ! Mennyit tűrhet el egy ember ? Mikor a napi léte a porban hever ? Dolgozhat látástól vakulásig, Miközben más cicomázik ? Hol vannak azok az álmok ? Amit gyerekként álmodok ? A boldog család példakép. Eltűnt már nagyon rég ! Más világot élünk és félünk, Pedig most sem henyélünk ! Húzzuk az igát míg élünk , Hogy jobb lesz csak remélünk ! Mikor kikerülsz a suliból Azt hiszed jobb lesz egyből ! Magad ura leszel ,és felnőtt , Döntéseket hozhatsz fejből ! Nem fog irányítani senki ! Nincs több dorgálás , bünti ! Végre vége az sulinak is jupii Mehetek végre én is dolgozni ! Nem gondolkodsz , csak annak örülsz Hogy felnőttél és dönthetsz egyedül ! Aztán ahogy száll az idő, múlnak az évek , Vissza sírod a sulit a boldog gyermek évet ! Míg gyerek voltál a világ rózsaszínű volt , Mert a szülőd , neked

 Kutyaszív Mikor eljött a hajnal , és vérző szívvel , fejjel támolygott ki az odújából , Hatalmas fájdalom amit belül érzett , az eltompult testi kínjai között . A bánat mit magában hordozott évek alatt , amit a gazdájától kaphatott … Gyötrő emlékek öntötték el kitikkadt kis testét -lelkét , túl soká nem bírja már , Hogy mi lesz holnap... nem tudni , de már már látja vélni  a halált Beleborzong , mit vétett mégis a gazdának , hogy ezt érdemelte ... Verték és kínozták majdnem halálra , épp hogy megúszta élve … Nem látott szegény más kiutat , mint hogy menekülőre fogja … Mialatt kóborolt éhen -szomjan az erdőben ,sírást hallani vélt … De így leszakított fülével nagyon halkan jutott el a hang hozzá.. Aztán egyre közelebb ért a hanghoz , és már látta honnan jön , Egy kicsi bokor alól , halk nyöszörgés hallatszott , hát benézett ki ő . Rémült szemeket látott , és furcsán eltorzult kis pofát , így ment tovább , Mikor oda ért és ránézett látta hogy ez egy kis kölyök eb, a

Még egy utolsó pillantás…. Sápadt a holdfény ami fentről ragyog ránk , Farkas ordító hideg van , vacognak a fák ! A madarak is elmentek délre messze messze már , Csend van és béke , kietlen ,üres az egész határ . Az én szívem is üres lett akkor , mikor elmentél , Már nem érzem a hideget ,ami sűvit mint a szél ! Bele mar az arcomba , hideg hatol minden csontomba , Én csak megyek előre , hiába vagy tél olyan goromba ! Vánszorgok , és egyre céltalan , szívem mily' fagyos , Hallok kis dübörgést , elmegy mellettem egy fapados . Hosszasan nézem , amíg el nem tünik a leszálló ködben , Távolodik a hangja , mégis megzavart a merengésemben ! Eljöttem otthonról , mert szeretnék én is szeretve lenni , Már kész vagyok a természet lágy ölében megpihenni . A föld anya óvatosan rám borítja hótakaróját , elringat , Csendben dúdolva a szél is eljött , lágyan meg círógat . A fák és a csupasz ágak suttognak félve körülöttem , Mi lesz veled asszony ? Megfagy ! Hallom mögöttem

Némán egyedül... Némán egyedül járok a hideg sírok körül , Fel - fel jönnek a képek a fejemben belül . Mennyi - mennyi szerettem pihen itt ... A jó isten nem nézett senkit , csak vitt ! Nincs nékem már senkim , akit így szerethettem , Nincs jó apám mellettem , a párom is eltemettem Egyedül járok , ohh ezen a földön most már , Szívem sajog , a lelkem sír nincs ki hazavár Némán egyedül Járok már a temetőbe , Fájó lelkem burkolom az emlékeimbe . Számomra megszűnt a boldogság létezni , Nincs már senkim , csak Rátok emlékezni Hiszem a mennyországban nem fáj semmi , Hiszem hogy így is boldogan fogtok létezni , Talán nem is sokára , egyszer véget ér az én utam , Találkozunk ott fent akkor nevetünk felszabadultan ! Saját szerzemény . 2019 Január 11. Szerzői jogok fenntartva .

Emlékezünk ... Mennyi ? Mennyi idő kell ahhoz hogy csituljon a gyász ? Évek telnek el nélkülük , a szívben nem halkul ez a láz ! Mennyi mennyi közös szép emlék tartja fogva fájó lelkeket , Fájdalmasan kiállt fel szívünk , az ember semmit nem tehet ! Élünk addig forognak e filmtekercsek , Mely színesé teszi az elmúló életeket , Néha eltávozik egy egy szereplő a filmekből , Kik maradtak , erőt meríthetnek az emlékekből ! A föld meg csak forog , úgy jön el mindig egy új nap , Hálával tartozunk azoknak kik színessé tették a múltat ! Most már nélkülük járjuk az utunkat , és rajtunk múlhat , Milyen színes lesz a saját filmtekercsünk ,az utókornak ! Igen ! A gyász nehéz dolog nagyon , az idő tán' homályosít , De feledni nem lehet , hisz életünk egy darabkája veszett itt , Azért örüljünk annak , hogy azok a szép emlékek maradtak Velünk , Életükben boldogságot , szeretetet , sok szépet hagytak itt , Nekünk ! A földi lét nem örökre szól , annak kín aki itt ragad !

Mondd, sírnak ott e az angyalok ... ( Emlék vers , Köves Pál emlékére ) Egy sóhajtás ami még belefér , Egy pillantás , ami rég elkísér , A szavak , amelyek bennem égnek , A neved kiáltom tova a szélnek ! Bárcsak itt lennél még most is velem , Hiába mondom , de nehéz a szívem ! Bárcsak hallanád halk sóhajom , Eljutna hozzád minden óhajom ! Mondd, sírnak e ott fent az angyalok ? Hisz angyal is valakit egykor itt hagyott ! Mondd ha nem bírom , eljössz e értem ? Mikor már elfogy az utolsó reményem ! Nem kérnék én mást , csak légy velem itt , Mert az élet könyörtelen és a halál elvitt! Bárcsak még egyszer láthatnálak , Elmondhatnám , mennyire imádlak ! Itt állok most szótlan és némán , Sose éreztem magam ilyen árván ! Nem maradt más csak egy sírhalom , És a döbbenet , a magányos sóhajom ! Talán egyszer majd veled ott fent , Találkozunk ha én is ott leszek ! Addig se potyogtasd a könnyeid értem , Nagyon szerettelek és hiányzol nekem ! De Te ne sírj , ha sze

Hogy boldog lehess... Ha egyszer nem áltatnád magad És elfogadnád azt amit az élet ad , Láss , vedd észre a lehetőséged , Könnyebbé teszed vele az életed . Tanulj abból amit hibát elkövettél , Mert mindig jobban  elérhető a cél , Mindig csak egyet tűzz ki magad elé , Könnyebb legyen menni a cél felé . Biztos lesznek eléd gördülő akadályok , De hogy célba érj nem szabad megállnod ! De akkor arról az Útról ne térj le , Hisz ez a Te életed , ezt Te éled le ! Hogy boldog lehess éld az álmaid , Csak a Te szíved ismeri a vágyaid ! Tudom , nem lesz könnyű elindulni rajta , De könnyebb lesz ha a szíved is akarja ! Ehhez nem kell semmi mást megtenned , Mint megtalálni a lépcsőt és felmenned ! Ne csüggedj akkor sem ha elfárad a lábad , Haladj lépésben akkor is eléred a vágyad . Soha ne csüggedj ha elsőre nem sikerül , Még akkor se ha életed borul fenekestől , A célod mindig a szemed előtt lebegjen , Így elérheted amit kitűztél az életedben ! Higgy magadba és tarts

Emlékül egy kedves Pipacsnak ...   Kövek közt nött egy élet sarja , Meddig él ? Amig isten akarja ! Mikor a kora esti lepel betakarja , És felébreszti a hajnal harmatja ! Éjjel össze csukódik a virágja , Mikor süt a nap , akkor kinyitja . Még sem magányos ez a kisvirág Tudja jól , hogy övé az egész világ . Boldogan mosolyog a mindennapokra , Hisz rá is mint mindenre ,ragyog a sugara ! Büszkén emelt fővel ide oda hajlong , Szellővel táncol a kiszáradt kő placcon ! Ohh honnan az erő e csöpp virágba ? Milyen pici és vékony vézna a szára ! ,,,Az Istentől kaptam az életem , A földanyában gyökerezem . ''' Búgja a kisviràg csendesen , Én még mindig őt figyelem ! Káprázat és minő csodás, A kővek kőzt élő kisvirág ! Ahogy perzselte a tűző nap ... Mint később elmentem felé... De már csak a szár éldegélt... Kis szirmait elhordta a szél ! Hanjga ma is fülembe cseng , Azt ma is tisztán hallom még . Szeretettel beszél és vidáman , Noha tudta , pá

A magányos farkas legendája Az erdő sűrűjében élsz csendben a bokrok alatt kínlódsz , szenvedsz érzed belül már rég magányosan jársz -kelsz , Mindenki elkerül s az élet is elhagy , nem akar HÍM és csak magad vagy. Pedig tudnád úúúgy szeretni és vele hálni , és tudod azt is , hogy történhetne bármi ! Nem vagy nagy és erős , nem vagy bátor, hisz lány farkas vagy , így bánatoskodól ! A falka is kitagadott , a szüleid is megölték ... Egyedül maradtál kölyök korodtól , már rég ! Ha kimész vadászni mert éhes vagy a rejtekedből , A falkával is harcolnod kell , mert az életedre tőr ! Érzed nem akarsz már harcolni sem , éveken keresztül , nincs barátod akiben bízhatsz , nincs aki téged megtűr ! Pedig hiányzik az hogy családod legyen , az anyai ösztön ... belül kínoz évek óta , a vágyad nem csitul , majd” megöl ! Egyre éhesebb vagy , szeretetre vágyol ott belül , a szeretet éhséged , bánatod a szemeden is kiül . Izzik benned valami , amit nem ismersz , csak érzed ... Ú

A tél varázsa... Örülj a mának , dicsőisd a holnapot ha ezt teszed , biztos lesz jó napod ! Láss és gyönyörködj a szépben , Nézd mily csoda van az égben ! Pompázik a napsugár , táncol a szél, Arcodba néha fájon , csipőssen ér. De évszakok változnak , ilyen a tél , Csak annak mutassa arcát így, aki fél ! Ne félj a téltől , lágyan a hó betakar , Óv a széltől , és csodálatos az avar ! Minden évszaknak ,van szépsége , Bár minden télnek van rémsége ! Csak a szépet nézd és azt ami megkap benne... Gyönyörű a kék égbolt még szebb a naplemente, Mikor havas a táj , csupa fehér minden , Körbe jár a szemed ily csoda máskor nincsen ! Mikor hull a hó , tartsd ki kezed,érintése lágy , Csak ilyenkor érezheted , mikor elkap a vágy , Hogy simogasd és megfoghasd a hópelyheket , Mert a föld forog,a tél a vég és tavasz a kezdet ! Aki szereti ,hogy fehér minden, a télnek van varázsa , Mikor nagy pelyhekben hullik a hó a faágra és imádja ! Csillogása elkiséri és várja