Ugye hallod...
Ugye hallod ... Ugye hallod a fájó lelkem üzenetét? Mikor túl sok már a hangos beszéd! Túl messze vagy s mégis oly közel, Szívembe Neked mindig van hely! Csak ne néznél olyan vádlón sokszor, Ha úgy szeretnél akkor jönnél olykor. De ha te nem akarod éljünk a mának, Nálam hiába voltak s lesznek vágyak! Ugye hallod a szívem dobbanását? Reszketve kéri már méltó jutalmát. A szív ami csak akkor lesz boldog, Szeretsz örökké, ha ezt kimondod! Ugye érzed a szívemnek lüktetését? Az őrült vágyaim kínzó remegését? Csak csendben sóhajtva míg létezem, Idő csak halad s nélküled gyötrelem! Ugye érzed a testem kínzó vágyait? Mely gúzsba köt, nem élheti álmait. Zizegő őszi falevéllel porba hullva, Soha el nem feledéssel évek múlva. Ugye hallod a lelkem gyötrő énekét? Ami hívja halkan dúdolva szerelmét! A dal mi lelkemben szól, él míg élek, De az idő gyorsan elszáll attól félek! Budapest. 2020. 03. 08. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet ha