Csillag M. Gyöngyi verses oldala

Bízni , hinni és remélni... Bízni , hinni és remélni hogy tökéletes lesz a minden , Ha súlyt az élet lesz e majd erőd hogy megküzdj vele, Fájdalmas napjaid nem enyhíti semmi , próbálsz hinni, Hogy jobb lesz a holnap, próbálod képes leszel e bízni. Nehéz ha elér ez a súlyos kór , nincs aki célt mutatna, Nincs aki karjában tartana , hogy bátorítson, sugallja, Hogy van értelme a hosszú küzdelemnek , erőt adna, Motiválna , erősítene abban is hogy bízzak magamba! Bízni , hinni és remélni bár nem mindig van értelme, De keress egy célt , egy motivációt és higgy benne! Hogy értelmet adjon minden nap valami új feladat, Hogy ledöntse a felépített gátjaid, a magas falakat! Ember míg él ver a szíve , azért harcol az életéért, De könnyebb lenne ha lehetne épp majd valakiért, Ha pedig magad vagy megöl a magány, egyedüllét, Bár lenne valaki aki, mutatná nem csak a külsejét! Hogy mély tiszta érzéssel tudna engem is szeretni, Úgy hogy

Miért ? Az élet rejtelem, Jött a végzetem. Mit tehetnék én? Várom elvigyen! Kitartást oh igen, Ezt kell tennem! Lesz majd erőm? Csak remélhetem! Hogy történt kérdezem? Nem tudom, ahh ,felelem! Nehéz az élet? Kegyetlen! Miért? Nekem is rejtelem! Talán ha gonosz lennék? Ha egy olyan, aki szemét? De miért van kérdezném? Ki tudja, hogy van e remény? Miért ? Kérdezlek isten! Mondd, pont én nekem! Miért ? Fájon kérdezem! Ha nem engedsz élnem, Legalább ne szenvedjem! Túl rövid ez az élet, Annyi sok szép képet, Elvihetem magammal? Vagy itt kell e testben hagynom? Mondd, nem éltem hiába? Tettem e jót itt a világba? Sok kérdés vetődik fel bennem, A válaszokat hol kell keresnem ? És mi legyen az utolsó szavam? Mindenkinek : Éljetek boldogan ! Bp . 2019 . Július . 30 . Immemorian . Saját szerzemény , minden jog fenntartva .

Maradj még ! Egy nap jöttél , gyönyörű éjszaka volt Ahogy elmúlt , eltünt a szép varázsa Mondtad hogy most elmész , és nem jössz vissza többé Akkor mikor elmentél , vitted az álmom a vágyam ! Mindent vittél magaddal Ohh maradj még … refr : maradj még én velem , Kérlek még ne hagyj el Maradj még kellesz Nekem Te vagy már az életem ! Maradj még , ne hagyj el maradj még én Nekem maradj itt mellettem Te vagy már a végzetem Én csak itt állok némán és nézem az ajtót .. amit becsuktál magad mögött Nem maradt semmim amit elvittél magaddal Te voltál a mindenem Hosszu éjszakákon át forgolodom az ágyon helyem sehogy sem találom Jó lenne éreznélek hallanám a hangod De tudom ez már csak egy álom marad Nekem Refr: maradj még én velem , Kérlek még ne hagyj el Maradj még kellesz Nekem Te vagy már az életem ! Maradj még , ne hagyj el maradj még én Nekem maradj itt mellettem Te vagy már a végzetem Bp.

Maradj még ! Egy nap jöttél , és gyönyörű éjszaka volt , Ragyogott ott fent , csak nekünk a hold ! Ahogy elmúlt , eltűnt a szépnek varázsa , Összeomlott , minden a vágynak parazsa ! A kimondott szavaidtól szédült a fejem , Mondtad hogy elmész , úgy fájt Nekem ! Nem jössz vissza többé hozzám soha már , Vándor vagy , nem akarsz tartozni sehová ! Akkor mikor elmentél , csak utánad néztem, Elvitted az álmom a vágyaim , én üres lettem ! Mindent vittél magaddal , ami velünk megesett , Pedig szerettelek , amit egy férfi a nőért tehetett ! Ohh maradj még … refr : Maradj még én velem , kérlek még ne hagyj el , Maradj még kellesz Nekem , kérlek ne menj el ! Maradj még , ne hagyj el , maradj még velem , Maradj itt mellettem , Te vagy már a végzetem ! Ohh maradj még… Én csak itt állok némán és egyre csak nézem az ajtót .. Amit becsuktál magad mögött , s ahogy kattant a zár... Nem maradt már semmim , mindent elvittél magaddal ... Te voltál a mindenem , ó mit kezdjek

Álomvilágban éltem … Azt hittem szerettél úgy ahogy én téged, Édes voltál eleinte, tetted nekem a szépet, Bár nem mondtad soha , szeretlek téged, Bármit megtettem volna ha te azt kéred! Fordult a világ velem, tán rosszat tettem, Kedves már nem oly édes és ezt vettem, Nem bántottam , nem kértem , szerettem, Neki nem volt elég jó , az én szerelmem! Zongorámból felszáll a bús dalom az égbe, Talán most majd felébredek álomból végre, Minden sérelmemet , bánatomat eldalolom, Mégis lehet , még mindig tovább álmodom! Próbáltam még menteni amit csak lehetett, De valójában Ő , soha senkit sem szeretett, Álomvilágban éltem , tudhattam volna rég, Jó volt álmodozni , isten hagyj kicsit még ! Budapest . 2019 . Augusztus . 01 . Saját szerzemény . Minden jog fenntartva . Köszönöm az idődet , mit rám szántál . Érezd jól magad a Blogomban !

Amiért érdemes élni … Egy tekintet amelyben még a tűz lobog, Vidám lélek ami érted lehet csak boldog, Kar amely ha kell szorosan tart és átölel, Test amit magadba fogadsz azt élvezed! Szeme ha rád tekint látod magad benne, Lénye ha veled van a boldogság felemel, Érzed mellette te mindig kívánatos vagy, Búsnak, rossz kedvűnek lenni nem hagy! Nappalokat bearanyozza hogy veled van , Éjszakáidat mindig megélheted boldogan, Ha karodba zár úgy tökéletes minden nap, Mert így csak boldog lehetsz nem céltalan! Tökéletesre lelni mosolyban , szempárban, Egy érintésben és kimondatlan szavakban, Ha úgy érzed vele jó lesz most már minden, Amiért érdemes élni, Ő csak az én kincsem! Budapest . 2019 . Július . 30. Saját szerzemény. Minden jog fenntartva ! Érezd jól magad a Blogomban , köszönöm az idődet !

Köddé vált a szerelmem! Mikor felnézek az égre , látom a csillagokat , Végig gondolom azokat a régi szép napokat, Mikor még szerettél én pedig szerettelek téged, Annyi minden történt velünk és annyi szépség! Aztán egy júniusi napon, egy másikkal elmentél, Kértelek maradj velem, de semmibe nem néztél! Itt hagytál engemet , a fájón sajgó bús lelkemmel, Azóta is siratlak az árván hagyott fájó szívemmel! Ugyan úgy fáj az a múlt, mint amikor épp elhagytál, Nem csitul az érzés, nem csitul a bánat , nagyon fáj! Csak mosolygó szemedre emlékeznék, feledkeznék, De már belefáradtam , réges rég , mindent felednék! Már nem látom a lényed , elhalványult az emléked, Rég volt már , csak az érzés van nekem , nélküled, Zaklatott a lelkem , szerelmedet sohasem feledem, Pedig már nem jössz, mert fent vagy a felhőkben ! Ahol Neked már nem fáj többé semmi sem örökre, Itt a földön oh kínoz engem ez a szerelem börtöne! Pedig hidd el halálosan szerettele

A csend hangjai … / vedd el az energiát amit küldök , reikivel / Kattints a videóra  hogy az irásom álltal el lazulj ! https://youtu.be/gS5HVK2QmMQ Elvonulsz a világ elöl egy virágos rétre, Kizárod a várost , az utca zavaros moraját, Meghallod a csendnek angyali hívó szavát, Beszívod a rét virágos illatát , felsóhajtasz, Erre vágytál már rég , sóhajts még egyet! Érzed ahogy a virágok illatoznak, símogatnak, A lelkedig hatolnak , és átjárnak mindenhol… A fejed kitisztul , nem gondolsz semmire … Csak hallgasd a csend szavát ! Hallod mikor a szellő mozgatja a leveleket, Susognak , tested ellazul és ernyed egyre csak, Átadod a földnek önmagad, hogy élvezd azt! Hallod a föld csendes moraját, lüktető dobbanását , Olyan mint ha saját szívverésed hallanád! Egyenletesen ver ütemre, halkan és csendben, A lelked felszabadul, szárnyal odafennt, Hallod a lágy sóhajt amit nyújt a csend! Egy felszabadult érzéki sóhajt … Amit semmi nem adhat

Mikor a kezed a kezemhez ér... Mikor a kezed a kezemhez ér, Érezhetlek újra kedvesem én! Mióta elhagytad e földi léted, Nem találom helyem nélküled! Itthagytál elmentél messze már, Tudom hogy engem odaát vársz! Szerelmed hiányzik, földilényed, Hogy karodban álmodjak szépet! Ohh sír a lelkem ugyan úgy érted, Mikor halkan elengedted kezemet! A földön már nincs nékem senkim, Aki így szeretett és én szerethettem! Fáj a magány hogy elkellett menned, Hiányzol nagyon annyira szerettelek! Mondd én is hiányzom annyira neked? Mint hogy nekem fáj a szívem utánad? Üres lelkem , ágyam nincs már álmom, Képzeletben itt vagy , csak rád vágyom! Utolsó szavaidra emlékezve sokat sírok, Temetőbe járva hidegek, jegessek a sírok! Nem maradt semmi ami ide kössön engem, Világ elöl a fájdalmam ugyan hova rejtsem? Ide béklyoz a földre is ez az anyagi testem, Szabadulnék tőle , de nem tudom tehetem? Úgy elmennék messzire ho

A lélek titkainak birodalma ott kezdődik ,  ahol a látható világ végződik .                                                               /Móricz Zsigmond/ Felbolydúlt világ … Felbolydúlt a világ , itt már csak egy kiút van, Beülni és ki evezni a világból egy csónakban! Távolban látom a végtelent ami húz magához, Bár csöppenik vízcsepp az én szempillámhoz! Az sem takarhatja el mégsem amit én meg látok, Hol tisztán , hol ködben de tisztúl így hát várok! A víz sodrásában és vizében sejtelmes végtelent, Hangjában csodálatos kékes csobogó érzelmet! Az a világ egy rejtelem, azt hiszem az kell nekem, Lassan pezsgő vizcseppek peregnek hajóm oldalán, Érzem a nyakamon legurgó hüvös kis víz cseppet, Langyos szellő mely simogatja érzékeny testemet! A fény elnyeli az egész lényemet és amely átölel, Érzem a zsigereimben ahogy érint, karjaiba zárva megnyugszom a lelkem szárnyal, öröm mámorával, Akarom Őt a végtelent egyesüljön az én lelkemmel! Test

Fennt a csillagok között … Mondd istenem , mit vétettem hogy elvetted a gyermekem? Csöpp volt , mi a bűne hisz gyerek volt , az én egyetlenem! Meghasad e szülői szívem a bánattól , nincs erre olyan szó, A lelkem belehalt , miért vitted el kérdem a szívem gyászol! Fennt a csillagok között már… van egy gyermek aki az enyém, Hogy visszakapjam , és megsímogathassam nincs már remény! Ő már az angyalokkal játszik, és az is igaz nem fáj neki semmi, Ha adtál reá betegséget is de mondd isten miért kellett elvinni? Miért adod annak a terheket akinek már úgy is sok van belőle? Inkább néznéd azt akinek beteg a gyereke, szüksége van erőre! Fennt a csillagok között, onnan mosolyog rám , de szívem sír, Mert itt nem maradt nekem más belőle csak egy hant , egy sír! Az emlékek amik velem alszanak el , majd velem ébrednek fel, Olyan nap nincs , hogy ne síratnám el szegényt nem mullik el! A gyászom öröké kisérti a fájó lelkemet , ezt feledni nem lehet,

Miért érzem azt … Miért érzem azt oly távol vagy , pedig mikor a forró tested érzékelem? Itt vagy mellettem , de csak testben , lélekben merre jársz szerelmem? Miért érzem azt , hogy soha nem szerettél , csak jöttél és csak elvettél? Ha nem voltál velem , nem kerestél engem , és soha soha nem féltettél! Miért érzem azt néha , csak kihasználtál és jót nevettél hisz szerettelek, Nem mutattad magad se jónak , se szerethetőnek sem pedig gyengédnek. Miért érzem azt hogy csúnyán becsaptál , miközben odaadtam mindenem, Miközben velem voltál testem kellett, de benned nem volt semmi érzelem! Miért érzem én rosszabbul magam , hisz te voltál az aki becsapott engem, Mert jöttél elvetted azt amit adtam szeretettel, csak addig voltál jó velem! Mondd miért érzem azt , hogy a nagyobb vesztes megint csak én lehettem, Szerettelek öszintén és nem bántottam senkit, tudom neked sem vétettem! Miért érzem azt , hogy te csak úgy eldobtál , mintha egy rossz

Ha átléped a kaput… Ha átléped a kaput , nem történik rossz veled, Odaát már nem fog fájni semmi sem te neked. Előtte állsz , és arra vársz hogy nyílljon meg ? Nem ne várj tovább , azt az ajtót te nyisd meg! A világ már régen rossz lett , itt nem maradsz, De hogy belépj , vagy benézz azt nem akarsz? Mennél szíved szerint itt hagynád ezt a világot, De nem tudsz felelni még arra sem ki bántott! Csak érzed , úgy érzed , mindenki ellened van, Nem bírod ezt már hiszen csak egy életed van. Istened sem kegyes hozzád , mindig kipróbál, Mindig dob rád valamit nem eleget kinlódtál! Azt gondolod ha bemész azon a nagy kapun, Jó lesz majd minden , életed másképp alakúl! Bizonytalanul állsz elötte , és elgondolkodol, Kérlek de vedd ki a fejedet elöbb a homokból! Ha oda be mész onnan már nem jöhetsz vissza, Onnan senki se jött vissza, azt már életed issza! Az életednek vége lesz , a lelked is felszabadul, Akkor nem fogod érezni magad il

A lélek hangja ...                                       Lelkemben örök dal van, fényben meg szólaltam! Tudtad ez a lélek hangja, e dallamot a szíved adja? Hogy örökre szól tudom, angyalok dalát dúdolom! A dalom az égbe szálljon, óh oda kell hogy találjon! Elvágyom én erről a földről, vérzőn sóvárgó sóhajommal! Tudom , már nem hiányzom, senkinek se itt e zord földön! A lélek dala szóljon a kék égig, e földi kínom nem szűnik rég! Nem bántottam én még senkit, engem miért bántasz istenem? Gyötrelmes napok , hetek, vészesen lappang üresek! Fájó lelkem hova rejtsem, ne bántsák , ne veszítsem? Földi létem nem ad szebbet, hiába létezem , én megyek! Ritmust a lélek hangja adja, szívemnek nagy a fájdalma! A dallama már nem változik, nem lelem már itt helyemet! Hittem könnyebb lesz majd, szívem messze hajt engemet! Meglátni megismerni a végtelent, ahol nem fáj úgy , mint idelent! Itt hagyni a fájdalmat em

Anya , a rózsák is néha … A történet egy Floridai államban lévő kisvárosban Orlandó ban  kezdődik … Egy fiatal párnak Mason-nek és Lily – nek születik egy fogyatékos kisfia Liam … Nagyon szépen éltek és a kisfiú is kezdett már jó lenni , nagyon sokat foglalkoztak vele ... Ekkor már az ENSZ Biztonsági Tanács 678. határozata felszólította Irakot , hogy az általa megszállt szomszédos állam területéről - Kuvaitból - távozzon. Ellenkező esetben engedélyezi az Irak elleni, Kuvait felszabadítására irányuló hadműveleteket. Irak nem tett eleget a határozatnak, így agresszornak nyilvánították és a koalíciós erők részére az ENSZ 1991 -ben engedélyezte a fegyveres beavatkozást. Mason is kap behívót , hiába nevel fogyatékos gyereket , nem törödnek  vele , mert kevés a bevonuló fiatal , igy Mason-t elviszik a háborúba . Ahonnan nem tér vissza élve , a hamvait haza szállítják az Orlandói Greenwood temetőbe . Amikor Lily először kiviszi édesapjához Liam-ot a temetőbe , biztos vo

Ha szeretnél zenét hallgatni olvasás közben kattints a videóra ! Érezd jól magad :)  Hazafelé… Előszó : Clar és Tom nagyon jó barátok voltak gyerek koruktól fogva . Mikor Tom megnősült akkor is tartották a barátságot . Tomnak született egy fia Henry akit Clar nagyon szeretett . Tom felesége Elíza , egy svéd származású nő volt . Közben Clar elvette feleségül a magyar születésű Emmát és nekik egy kislányuk született akit Merilynek neveztek el mivel német származású volt az apja is mint Tom , így német nevet kapott a kislányuk is . Tom is nagyon szerette Merilyt , de a két gyerek valahogy nem kedvelte egymást … Hogy miért , miért se , ki tudja .. pedig a két apa nagyon nagy terveket tűzőtt ki a két gyereknek élet célul … Aztán Merily mikor letette az utolsó vizsgáját 24 éves volt . Eddig egy-két fiú ismeretsége volt Merilynek , de a szülei eléggé ingerülten fogadták mindegyik próbálkozását a lánynak , hogy bemutassa a szüleinek a fiúk