Emberi mosoly…
Előszó ( Az emberek 60% - a depressziós, és sokan vannak akiknek a fejében megfordul hogy véget vessen az életüknek. Ez a vers azokról szól akik így távoztak el . Emlékül a sok ezer öngyilkosnak , akik egyedül vannak magányosak és elveszettek! Pedig csak egy mosoly megmenthette volna őket ! ) Emberi mosoly... Sokszor érzem úgy hogy fáradt a lelkem, Nincs kihez bújnom nincs hova mennem. Ki megmutatja nekem miért érdemes élnem, Ki akkor és ebben a létemben itt van velem! Sokszor érzem azt, csak csend az én társam, Magányomban körül ölel és amire vágytam, Néha bele nézek a tükrömbe nem azt látom, Csak a megtört embert, elveszett az álmom! Bár fájón fogadom aki a tükörben tekint rám, Lehet így is élni, de sajnos csak az én hibám, Szenved a lelkem úgy fáj ezt érdemeltem , Fejemben kavarog a gondolat el vétettem ? Néha elfog a félelem és gyötör a gondolat, Jobb lenne elmenni , jobb lenne a föld alatt,