Magányomban
Nyisd meg a videót a zenei élmény eléréséhez! Magányomban Egyedül alszom el és ébredem, Élek mindig a mának védtelen, Néha könny csordul arcomon, Életem előre mégse láthatom. Végtelennek tűnő nap és az éj, Keresem a holnapom de miért? Ha nincs mellettem az a valaki, Akit tiszta szívből kell szeretni! Mélyről fakadnak a fájó sóhajok, Ébredéskor se tudom hol vagyok! Éjjelente álmodom és összekuszál, A hajnali ködben lelkem hazatalál! Elgyötörnek a gondolatok ami fáj, Nincs megállás, idő halad muszáj! Csak kedves mosoly hiányzik már, Míg élek remélek valaki talán vár! Ha felhők közül mikor kibújik a nap, Megfognám ha tudnám, szép pillanat! Beragyogja fakó arcom, megsimogat, Lágyan átkarol, belém hatol s hívogat! Áttetsző felhő párnákra hajtani fejemet, Elfeledni minden előjött fájó perceket! Élet taposó malmát feladni lehet vétek, Már régen a földön nem boldogan élek! Hol van