Csillag M. Gyöngyi verses oldala

Minden szavad belülről éget, Vágyom már öleljelek téged. Hosszú éjeken át álmodom, Forgolódom csak ágyamon. Buja vágyunk átcsap a szerelembe, Forró nyári éjszakán sűrűn nevetve. Perzselő lángja mikor minket utolér, Nem mondanánk le róla, semmiért. Mikor titkon őrzött vágyaid életre kelve, Reggel felhozza a napot s erővel betelve. Egyenest az arcodba mosolyog, Szürke fátyollal az égen gomolyog. Mikor a szívünk is egyszerre dobban, Szerelemben lüktetve bennünk robban. Lelkem a lelkedben ébred reggelente, Ha meglátom magam két szemedbe. Lüktető ereimben érzik a minden, Te vagy nékem az egyetlen kincsem. Veled örömmel fekszem és ébredem, Oly boldogságban, mert ez a szerelem. Budapest. 2020. 05. 21. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva. Köszönöm az idődet ha olvastad a verseim.

Te vagy nékem minden gondolatom, Ha meg ébredek egy hűvös hajnalon. Te vagy nekem a fény, boldog létem, Csak vigyázz a szívemre, ezt kérem! Fogd a kezem ezen a göröngyös úton, Néha talán majd még meg is botlom. Eddig csak éltem, léteztem a mának, De most érzek és a jövőmben látlak. Fogd meg hát, két remegő kezem, Mert te vagy nekem a mindenem! Eltékozolt évek, elfogyott remények, Munkába fojtott a bánat, ez nem élet! Megálmodott álmok, elfojtott vágyak, Amikből más nem lehetett, csak bánat. Mikor a szemedbe néztem, megláttam, Most már tudom hogy hol nem jártam. Legyél velem tapintatos meg türelmes, Mert a sok csalódás megölte lelkemet. Hogy újra érezzen és boldogan létezzen, A fájó csalódott szívem már ne vérezzen. A tegnapom már elmúlt a holnaptól félek, De te szerelmesen rám néztél, érzem élek. Légy mindenem, életem ebben a világban, Éljünk szerelmesen, boldogan itt a mában. Budapest. 2020