Élet ?
Élet ? Mikor átlovagol a gondolatom, Egy romba dőlt régi vas hídon, Melyet felemel kezével istenem, Trófeákat mégsem gyűjthetem! Síkon szalad végig képzeletben, Ócska járgányom , mint álmom, Bele gondolva a hűs fogadtatást, Szemekben csak fájdalmat látom! Gyarló ember voltam kisemmizve, Élem gondolatbeli létemet feledve, Oly az ország, melyben nem élünk, Közhely amiben már éppen félünk! Hiába kiállt fel a gondolat az égbe, Semmi se adhat reményt az életbe, Kifricskázott fényjáték az életünk, Bár még nem jött el gyötrő lelkünk! Szomjas lelkek kavarnak kiéhezve, A fényre és a kavalkád megértésre, Nem tudni hogy látni be a fejekbe, De még érzést se adtál a lelkedbe! Fekete képmását mutatja a jó sors, Ha belenézel sem látod mitől zord, Tengernyi álom és a kívánság érzik, Ember voltaképp szó szerint vérzik! Átviharzom képzelt vas hidamon, Tehert ledobnám de nem akarom, Játék az élet hát játszunk is becsben, Utunk végé