A magányos farkas legendája
A magányos farkas legendája Az erdő sűrűjében élsz csendben a bokrok alatt kínlódsz , szenvedsz érzed belül már rég magányosan jársz -kelsz , Mindenki elkerül s az élet is elhagy , nem akar HÍM és csak magad vagy. Pedig tudnád úúúgy szeretni és vele hálni , és tudod azt is , hogy történhetne bármi ! Nem vagy nagy és erős , nem vagy bátor, hisz lány farkas vagy , így bánatoskodól ! A falka is kitagadott , a szüleid is megölték ... Egyedül maradtál kölyök korodtól , már rég ! Ha kimész vadászni mert éhes vagy a rejtekedből , A falkával is harcolnod kell , mert az életedre tőr ! Érzed nem akarsz már harcolni sem , éveken keresztül , nincs barátod akiben bízhatsz , nincs aki téged megtűr ! Pedig hiányzik az hogy családod legyen , az anyai ösztön ... belül kínoz évek óta , a vágyad nem csitul , majd” megöl ! Egyre éhesebb vagy , szeretetre vágyol ott belül , a szeretet éhséged , bánatod a szemeden is kiül . Izzik benned valami , amit nem ismersz , csak érzed ... Ú