Nem tudom...
Nem tudom... Nem tudom most merre jársz, Kit szeretsz most, kivel hálsz. Nem tudom, meddig várjak még, Elvesztem már azt a kis reményt. Gyötör a vágy, még rád gondolok, Te elmentél és maradtak a gondok. Nem tudhattad hogy terhes vagyok, Nagy nap lett volna a te szülinapod. De te elhagytál, már nincs tovább, Nem lehetünk mi már egy család! Kimondhatatlanul szerettelek én, Te nem szerettél, kiderült a végén. Addig kellettem, amint megkaptál, Elvitted az álmaimat és elhagytál! Nem tudom ezután mi lesz velünk, Nélküled, apa nélkül hogy leszünk? Nézem az egyre növekvő pocakom, Milyen lesz nélküled a holnapom? Mit mondhatok majd rólad neki, Hogy van apja, csak nem szereti! Hogy mondjam el ő miért született, Mit mondhatnék apja hova tűnhetett? Ha tudtam volna hogy ily csalfa vagy, Soha nem adtam volna oda magamat! Te belenéztél mélyen a két szemembe, Éreztem boldogságot hoztál életembe! Pedig az