Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: október, 2019

Az otthon melege…

Kép
Az otthon melege…   Mikor a munkád vagy más miatt, Otthonodtól túlságosan távol vagy, Valami megmagyarázhatatlan érzés, Talán fáj életedben ez az egy lépés! Mindenhol jó, de nem az az otthonod, Ahova születtél, szeretet onnan kapod, Mert a szülői szeretet ad egy békét, Lelkednek, ami átjárja a te szívedet. Férjhez mégy, vagy akár megnősülsz, Házat veszel, vagy saját házat épülsz, Az is otthon de mégsem az igazi lesz, Ne feledd a családodnak Te teremtesz. Neked a szüleid háza amire te vágysz, Ahol éltél, felnőttél Te is hazavágysz, A gyereked amikor felnő ezt éli meg, Mert te adod neki szülői szeretetedet. Az otthon melege mindenkinek szent, Szülőktől amit kap, ahol élt mást jelent, Otthon melege ott van ahonnan eredtél, Szüleid házában ahová te beleszülettél. Fontos amit Te teremtesz a családodnak, A gyerekeid is akkor hozzád vágyódnak, Mert ott van az otthon ahol szeretet van, Ahonnan segítséget is kapsz ha baj

Barátom a sünike

Kép
Barátom a sünike Egy nap a bokrok alatt, Hallok kicsi halk zajt, Szét húztam az ágakat, Megláttam a sünikémet! Szúrt de kezembe vettem, Gombóccá lett a szentem! Majd adtam neki kis almát, Erre már kidugta félős orrát! Majd elrágcsálta az ételkét, De nagyon féltette az életét, Ezért gombóc pózt felvette, Kukucskált kifele reszketve. Sok napig a kertben maradt, Volt mikor meglátott elszaladt, Így barátkozott a kis sün velem, Végén megismerte már a kezem. Most már felvehetem mosolyog, Nem kell néznem már a gombócot, Nem fél már többé sohase tőlem, Nem bújik már gombócba előlem. Most már nem szúr nem védekezik, Barátok lettünk,naponta jelentkezik. Minden nap adok neki gyümölcsöt, A sünike szemében látni az örömöt! Budapest. 2019. 10. 29. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!

Katona voltam …

Kép
Katona voltam s vagyok … Katona voltam s vagyok,  fiatalon is a háborúban.   Láttam a halált , és én is osztottam!       Most családom van, a háború zaját még hallom,  Egyre csak a fülemben zúg, a tankok hangja néha felzúg!    Most is épp tankok zúgnak, robajjal jönnek robbantgatnak! Itt ott ember nyöszörög,   egy egy sortűz között!   Ránézek a fiaimra, nincsen reá garancia, Mikor hívják a harcba,   kezdődhet a hajsza! Még mindig kísért,  a háborús lidérc!    Nem győzelemért, harcolsz az életedért! Ma is fáj a lelkem,  hogy mit tettem! Gyermekeket és asszonyt öltem! Ha tehettem volna,   eliszkolok lopva! De parancs megtagadása,      ez a katona halála!      Kivégeztek volna! Bűnöm semmi nem oldja!   Most mi rettegünk, mert van gyerekünk! A háború most sem szűnik,   aki teheti az megszökik! Menekülni de nem akarunk, Ó uram mi lesz a holnapunk! Hozd el a békét a világra,   hajtsuk fejünk

A Vándor

Kép
Nyisd meg ezt a linket , a saját hangján énekeli el a halálát ... :( A Vándor dala A Vándor ... Már egy éve és nem csitul a lelkem , Mert a Wolfimat örökre elvesztettem ! Azt mondják , az idő begyógyít minden sebet , Csak az én szívemben nem forrnak be e hegek ? Vártam hogy majd könnyebb lesz idővel , Az emlékek még most is fel tőrnek erővel , Ma már mégis itt állok a sírod előtt , Eszembe jut a sok szép közös emlék . Bár vissza hozhatnám az elmúlt éveket , Bárcsak újra a földön élhetnéd az életed ! Fájdalmas sóhajom a lelkemig hatol , Miért kellett ennek így lennie vajon ? Már egy éve hogy örökre elhagytál , De ma is hidd el , épp ugyan úgy fáj ! Előkeresem rekedtes régi dalodat És jól esik hallani újra a hangodat ! Régen ez a dal , csak nekem szólt , Hallhassa az is , ki a barátod volt ! De most a kincses ládámból kiteszem ide , Aki kicsit is szeretett Téged , hát had vigye ! Nem volt csodás hangod , de a Tiéd vo

Várlak boldogság!

Kép
Várlak boldogság! Olyan nehéz rád találnom, Nehéz nyűg a magányom! Hűen várom a társaságom, Halld istenem sóhajtásom! Várlak boldogság, jöjj értem, Repítsél kérlek mennyekben. Szeretnék még boldog lenni, Rosszat már végleg elfeledni! Reggelente társsal felébredni, Ne kelljen csak reménykedni! Legyen egy hű férfi életemben, Éljünk együtt, velem nevessen! Ne csak a képzeletben létezzen, Reggelente csókokkal ébresszen! Mindig érezzem a hű szerelmét, Ne cipeljem az életem keresztjét! Legyen akiben bízhatok tényleg, Mindörökké velem marad végleg. Nem akarom, nyelni a könnyem, Minden napra fájdalom jut bőven! Szeretnék már odabújni valakihez, Kivel össze köt a sors majd az élet! Várlak már nagyon boldogságom, Itt vagyok bízom még, rám találjon! Budapest. 2019.10.23. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva. Köszönöm az idődet és ha olvastad a versemet!

Gyermeki mosoly…

Kép
Gyermeki mosoly… Egy anyának egyetlen boldogsága, A gyermeke szeretete, mosolygása! Mikor az élet bántó gondjai kergetik, Már ha van ideje este megpihen kicsit. Amikor ránéz a gyermekére, a kincsére, Odabújik mesére várva anyja fáradt ölébe, Anyja nyakába két karjával csimpaszkodva, Gyermeke tekintete szívét lelkét beragyogja! Gyermeki mosoly amiért hálát adsz istennek, Gyerekeid kik egész nap a füledbe ciripelnek. Mégis te vagy a legboldogabb ember e földön, Vissza tartanád az időt is hogy ne hamar nőjön! De ha már megnő a gyereked és felnőtté is válik, Főképp ha elhagyja a szülői házat, de hiányzik! Egy anyának akkor is kicsinye marad e gyermek, A gyermeke mosolya legszebb az anyai szemnek! És mikor haza látogat és az ajtóban mosolyog rád, Ott hagysz csapot papot, otthoni dolgaid, munkád. Mert gyereked most veled lesz és hozzád érkezett, Neked mosolyog mert a te boldogságodra született! Budapest.2019.10.23. Saj

Mit tegyek ...

Kép
Mit tegyek ... Fejem felett sötétek a fellegek, Mit tegyek hogy hűen szeress? Kacsintgatsz balra majd néha jobbra, Nem vagy szememben hűség szobra! Mégis annyira szeretlek fáj nagyon, Rettegek hogy el hagysz egy napon! Belőled merítem az erőm a bajban, Néha vigaszt nyújtasz hajnalokban. Mikor hozzád bújok, szeretlek súgod, Rég érzem, egyre hűvösebb a csókod! Mit tehetnék hogy csak engem szeress? Velem légy és velem vidáman nevess! Érzem kihűlt nálunk a nagy szerelem, Az okát hiába keresem mégsem lelem! Pedig én még most is imádlak nagyon, Hiába bíztam benned lelkesen, vakon! Egyre ritkábban ölelsz, pedig várom, Csak engem szeress én erre vágyom! Mit tegyek hogy újra engem szeress? Hogy te is a szerelmemért reszkess! Mit tehetnék, újra boldogok legyünk? Együtt szárnyalhasson újra a lelkünk? Mondd mit tegyek? Mindent megteszek! Nézd, nézd mennyire bánt én szenvedek! Bele pusztulok abba hogy nem szeretsz, Lásd most rajt

Igaz gyémánt...

Kép
Igaz gyémánt... Mi történt kérded, nem is érted , Már lehet ti nem vagytok egyek, Van valami, megszakadt benned, Mi az a valami magadtól kérded! Nem hajt a vágy, nem érzed a tüzet, Ami egyé kovácsolt vala benneteket, Megszűnt a varázsa, szerelmeteknek, Hiába kérdezed magadtól hogy lehet . Megy az idő és változnak az emberek, Volt mikor nagyon fontos volt Ő neked, De belátod hogy itt az idő ki kell lépned, Hiába vérzik már ezer helyről a szíved! Nagyon fáj, hisz tudod kettőn áll a vásár, Próbáltam elmondani, te nem kapcsoltál, Tudod hogy mindig én őrülten szerettelek, Keresem mégis a választ rá mi történhetett. Egy reggeli nap furcsa módon arra ébredtem, Idegen lettem melletted, elhagyott az érzésem. Mikor elmondtam te nem vetted komolyan, Nem öleltél és csókoltál utoljára az ajtódban. Bezártad az ajtót érzelem nélkül mögöttem, Szemedre ahogy rám néztél még emlékszem! Nem égett a tűz nem láttam fényt, a szerelmet, Elmondta

A rozsdás falevelek…

Kép
A rozsdás falevelek… 52 vagyok, vannak céljaim, Csendben járom az útjaim. Úgy lepergett fél életem is, Eljárt az idő én felettem is! Nyugodtabb, bölcsebb lettem, Nem fáj már, mit nem tettem. Erdőben csak csendre vágyom, Nyugodt boldog élet az álmom! Hallom a susogó faleveleket, Halkan csendben leperegnek, Sok színűek, rozsdás falevelek, Ősz van eljárt az idő felettetek. Színes világot szeretem és élem, Szeretettel istenemtől a jót kérem, Mit kapok nem rest, megköszönöm, Hálámmal fejezve ki megbecsülöm! Halkan járok ma a rozsdás faleveleken, Kitárom szívem, lelkem a végtelenben, Hallgatom az őszi erdő halk zizegését, Boldogan érzem istenem hű jelenlétét! Szeretem az őszt még ha szomorkás is, Így szeretem, nekem tetszik legalábbis. Nem csak fehér, fekete, zöld vagy sárga, Legszebb évszak, mert sokszínű a világa! A rozsdás falevelek, hajolnak talpam alatt, Néha párat felkap az őszi szél, hűs fuvallat. Lass

Egyetlen hű barátom...

Kép
Egyetlen hű barátom...  Mikor kicsi voltál magamhoz vettelek, Telt múlt az idő, változtak az emberek, Sokan jöttek, valakik pedig elmentek, Te érsz legtöbbet kincsem a lelkemnek! Te nekem hűséges igaz barátom lettél, Ha bajban voltam Te őszintén féltettél, Ha nagyon szomorú voltam mellém bújtál, Csendben hangtalan vigasztalni próbáltál! Egyetlen barátom vagy nekem aki így szeret, Megbecsülök minden velem töltött percedet, Szemedben látom aggódsz ha beteg vagyok, Öröm a léted és boldogság a minden napok! Én is aggódom , gyorsabban öregszel nálam, Mi lesz ha beteg és öreg leszel te hű társam! Reménykedem hogy isten hosszú életet ad, Hisz az én kis szívem egy életre elraboltad! Egyetlen hű barátom vagy nekem e világon, Betegség kerüljön el, boldogságod kívánom! Mindig szeretlek hogy boldog legyen életed, Hű barátod vagyok én is, bújj ide és érezzed! Budapest. 10. 21. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönö

Csak úgy…

Kép
Csak úgy… Csak úgy, mosolyogj a világra, Emberek felé a szíved kitárva, Minden napodat éld boldogan, Ne a hibát lásd meg másokban! Csak úgy, küldök feléd mosolyt, Elűzve ezzel is a bajt, a gondot, Messze kerüljön a szomorúság, Legyen életedbe több vidámság! Kívánom legyen jó egészséged, Ne legyen soha senki ellenséged, Csak úgy, kívánok sok erőt neked, Találd meg az életedben a helyed! Csak úgy, kívánok sok boldogságot, Életben soha nem múló biztonságot, Sok szeretetet kívánok én még neked, Mosolyogj és éld meg úgy az életed! Budapest. 2019. 10.21. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet ha olvasod a versemet!

Jaaaaaj! Hol a féééék…

Kép
Jaaaaaj! Hol a féééék…   Volt egy városi macska, Meg egy icipici kisegér! Macska cicó úgy megijedt, A személykocsiba libbent! Nagy nehezen beindította, És óvatosan kormányozta, De a kocsi úgy felgyorsult, Kiált a cica a megboldogult! Jaaaaaj! Jaaaaj! Hol a féééék… Előttem egy mély szakadék! Macskák istene tekints le rám, Álljon le ez az ócska verdám! Ha életben hagysz, meghálálom, Minden nap egérebéddel várom, Csak állítsd meg, kicsit élhessek, Minden nap egeret kergethessek! Reszkessetek egérkomák végetek, Csak kerüljek ki élve hát féljetek! Oh macska isten ha kívánhatnék… Jaaaaaj ! Jaaaaaj ! Hol a fééééék… Budapest. 2019. 10.22. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!

Kit csókol a szád ?

Kép
Kit csókol a szád?   Egy világ omlott össze bennem, Magányos lett minden percem, Nélküled nem vagyok boldog, Nem úgy mennek már a dolgok! Mindvégig csak áltattál engem, Esténként már egyedül fekszem, Elhagytál egy szó nélkül csendben, Nélküled nagyon magányos lettem! Rád gondolok most is mint sokszor, Kit ölelsz most ? A szád kit csókol ? Éjszakánként kihez bújsz ha fázol? Az én szívem most téged gyászol! Elmentél és itt hagytad a bánatot, Hamar levetted az eltitkolt álarcot, Hazudtál te örökké szeretni fogsz, Most mégis már másnál ragyogsz! Most itt ülök csendben terád gondolva, Nézem a tavat, gombóc van a torkomba, Sírás környékez mert nem vagy velem, Boldogtalanná tetted a boldog életem! Budapest. 2019 . 10. 20. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Az érzés...

Kép
Az érzés... Az érzés amit adtál nekem feledhetetlen, Felgyújtottad a szikrát nyúzott testemben, Ha nem vagy velem, hiányzol szerelmesen, Lágy ölelésed öröm, repülök a mennyekben! Az érzés amit kaptam tőled éltet és elvarázsol, Minden egyes érzéki csókod veled összeláncol, Az ölelésedben mint egy törött szárnyú kismadár, Szerelmesen boldog szívvel, nálad otthonra talál! Az érzést amit még nem ismertem megmutattad, Hitemet, önbizalmamat szerelmeddel visszaadtad, Oly hosszú kín és boldogtalanság után élni akarok, Világ legszebb érzése, ha szemedben ragyoghatok! Neked én jelentem a mindent és te is én nekem, Szerelmesen suttogom el, te vagy a mindenem! Karodban minden rosszat és fájdalmat feledek, Szerelmesen óvsz mindentől, hogy szeresselek! Érzést amit érzek a szívemben mélyen legbelül, Oly rég nem éreztem, egyedül voltam veszettül, De te megtanítottál újra bízni és szeretni engemet, Átadni szívem a bo

Mit rejt a szemed?

Kép
Mit rejt a szemed? Mit rejt a szemed? Terveket, életeket, Nagy szerelmeket, Veszett reményeket? Talán a fájó múltad, Mely blokkolja utad? Nincs már bizalmad, Nagyon rég feladtad! Bár tudnád merre menj, Nincs már célod és terv, Életed is bús, magányos, Elment az összes barátod! A szemed rejti a bánatod, Ö sszes fojtott fájdalmad, Mit el rejtsz a világ elől, Emberből sokszor rossz dől! Könnyeid már rég elapadtak, Nem érted te miért ezt kaptad, De pr ó bálod magadba folytani, Pedig néha szeretnéd elmondani. Nincs senki ki meghallgatna, Az ember néha meghalhatna, Nem figyel rád senki sem már, Azért életed oly nehéz és sivár! Szemed rejti a múltadat, Keserves fájó harcodat, Mit próbálsz elfelejteni, Szemed el nem rejtheti! Budapest. 2019. 10.14. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet, ha olvastad a versemet!

Te csak fogd a kezem...

Kép
Te csak fogd a kezem... Te csak fogd a kezem, Ne engedd el sohasem, Te vagy nekem legszebb, Veled életem is teljesebb! Látod a tenger oly végtelen, Mint szívemben a szerelem, Amit irántad érzek kedvesem, Kérj bármit tőlem megteszem! Te csak ne engedd el a két kezem, Boldoggá teszed minden percem! Ahogy rád nézek mosolyog a szemed, Bennem élsz a szívemben én tebenned! Nem élhetünk örökké de veled életem teljes, Bármit megteszek érted, csak neked kedves! Örüljünk a mának mert a holnapot még kitudja, Fogd két kezem, légy mindig hozzám simulva! Jöhet ránk ólmos eső vagy akár nagy szélvihar, Az én szerelmem megvéd téged mindig betakar! Együtt lépkedünk kéz a kézben az élet rögös útjain, Játsszuk együtt életünk dallamát a hangszer húrjain! Te csak fogd a kezem , ne engedd el sohasem, Bármi lesz velünk, mi egyek vagyunk az életben, Szeretni, hinni és bízni a másikban egy életen át, Éljük örömmel, tisztán életünk minden pillanatá

Mindenki elhagyott...

Kép
Mindenki elhagyott... Mindenki elhagyott, oly magányos vagyok, Lelkem puszta üres, sivárok a gondolatok! Nem tudok már előre nézni, feladtam fájón, Hiába bíztam még sokszor néha oly gyarlón! Utam itt véget ér, tovább menni nem bírok, Üresek az éjszakák és gyötrelmes nappalok, Nem bízom már senkiben hinni sem akarok, Mi értelme életemnek így mindent feladok! Olyan az életem mint ez az út amin elestem, Megfáradt a lelkem is, és összetört a testem. Elfogyott az erőm is már nem bírok felállni, Nem tudom már az utamat sem végigjárni! Nézz le rám oh istenem, vedd el fájó életem, Miért kellene már a földön még szenvednem? Mond istenem, miért hagytál engem magamra, Itt fekszem a sárban szenvedve és elhagyatva! Nem nyújtja kezét már senki engem felsegítsen, Hogy oda bújhatnék hozzá hogy felmelegítsen, Kihűlt a szívem már elfojtottam minden érzésem, Oda lett az életem elveszett az utolsó reményem! Vedd el gyarló életem, testem tovább nem

Apró kavics

Kép
Apró kavics Apró kavics az életem, Oly kicsi ezen a földön, Hogy a sors merre sodor, Rossz útra visz el olykor. Apró kavics közt keresem, A boldogságom nem lelem, Jöhet vihar fergeteges eső, Élet múlik , szalad az idő! Apró kavics vagyok e földön, Testbe zárva lelkem , börtön, Minden apró lépésem életem, Hová sodorsz még kérdezem! Mit tehetnék mond csak sors, Utamon néha a bánatom folyt, Apró kavicsként sodor az élet, Néha egy egy mosoly ami éltet! Ide oda gurulnak az apró kavicsok, A találkozásokból mindig tanulok! Ahogy haladunk tovább a földön, Elkopik testünk hegyen s völgyön! Apró kis kavics mesélni tudna, Élete során hány darabra hullva, Halad az időnek fogaskerekével, Millió szembe nézett félelemmel! Apró kavics a földön minden ember, Útjuk során mind elkopik egyszer! Az idő örökké halad nem állhat meg, Apró kavicsok halnak, és születnek! Budapest 2019 10. 11.

A hópehely

Kép
A hópehely Szürke felhők közül leszállnak, Talpad alatt néha csikordulnak, Fagyos téli napokon csillognak, Hűsen, hófehéren beragyognak. Előre nyújtom kesztyűs kezem, Várom hópehellyel tele legyen, A hófehér testeddel érintkezzen, Nézem a hópelyheket a hidegben. Egy isteni csoda a vakító fehérség, Könnyű és titokzatos, hűs szépség. Mámorító és gyönyörű a határban, Ahogy hófehéren beborítja lágyan. Ahogy hull a hó a pillámra ráesik, Elolvad és víz formájában távozik. Természet csodája, a kis hópelyhek, Tudom nem csak én látom szépnek! Lassan belepi a tájat mindent beborít, Átható csodás fehérségben pompázik, Elfedve minden apróbb száraz faágat, Betakar minden erdőt, mezőt és házat. Hópelyhek védenek a fagyos széltől, Védik az erdőt, fák gyökereit a jégtől, Meleg palástjukkal hópelyhek fednek, Természetnek hűen megkegyelmeznek. Szeretem ha hull a hó, száll a hópehely, Szívesen haza vinném, de van tűzhely, Elolvadna

Engedd hát...

Kép
Engedd hát... Ne félj soha sem az élettől, Boldogság jön majd szívből, Ahogy beengedted az elönt, Engedd el ami majd megölt! Csak engedd beköltözzön, Reggelente rád köszönjön! Érezd egész nap az áldását , Élvezd ki minden jóságát! Tárd szét karodat és engedd, Hogy átjárja gyarló szívedet. Ha mégis elkap a szomorúság, Engedd a napot had süssön rád! Nap fénye átjárja a szívedet, Melege melengeti a lelkedet! Érezd mennyire szép az élet, Boldogságot a naptól kérjed! Költözzön szívedbe a szeretet, A boldogságot ez adja neked! Fénye beléd hinti a szeretetet, Gyógyítja összetört szívedet! Reggelente mindig engedd be őt , Várd úgy mint egy haza érkezőt! Minden nap fesse életedet színesre, Engedd hát boldogságot a szívedbe! Budapest. 2019. szeptember.22. Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva! Köszönöm az idődet ha olvasod a versem!

Szeretni bolondulásig!

Kép
Szeretni bolondulásig! A szívembe költözött a szerelem, Nincs arra szó annyira szeretem! Imádja lágy ölelésemet,sóhajom, Figyeli minden szavam, óhajom! Napról napra egyre jobban imádom, Soha ne múljon el csak ezt kívánom! Ő nekem a drága kincsem a világon, Éld át szerelmünket had szikrázzon! Nincs napunk ne lenne a másik fontos, Nem vagyok soha mellette magányos! Mikor messze vagyunk olykor néha nap, Minden együtt töltött idő vele ünnepnap! Minden szép napot a szívünkbe vésünk, Hiszen egyek vagyunk egymásért élünk! Együtt nevetünk, ha kell együtt is sírunk, Egy az életünk a jövőnk, közös a sorsunk! Ha mégis bánt az élet, átölel ne féljek, Itt van velem, vigasztal boldog legyek! Erőt meríthetünk egymásból naponta, Ha néha másikat az élet túl le sújtotta! Ha elfárad egyikünk már bízni sem mer, Egymásnak csak kezünket nyújtani kell! Minden nap mi egymás mellett lépkedünk, Szembeszállunk bármivel sohasem félünk! A szemeib