Katona voltam …



Katona voltam s vagyok …



Katona voltam s vagyok,
 fiatalon is a háborúban.
  Láttam a halált ,
és én is osztottam!

      Most családom van,
a háború zaját még hallom,
 Egyre csak a fülemben zúg,
a tankok hangja néha felzúg!

   Most is épp tankok zúgnak,
robajjal jönnek robbantgatnak!
Itt ott ember nyöszörög,
  egy egy sortűz között!

  Ránézek a fiaimra,
nincsen reá garancia,
Mikor hívják a harcba,
  kezdődhet a hajsza!

Még mindig kísért,
 a háborús lidérc!
   Nem győzelemért,
harcolsz az életedért!

Ma is fáj a lelkem,
 hogy mit tettem!
Gyermekeket és
asszonyt öltem!

Ha tehettem volna,
  eliszkolok lopva!
De parancs megtagadása,
     ez a katona halála!

     Kivégeztek volna!
Bűnöm semmi nem oldja!
  Most mi rettegünk,
mert van gyerekünk!

A háború most sem szűnik,
  aki teheti az megszökik!
Menekülni de nem akarunk,
Ó uram mi lesz a holnapunk!

Hozd el a békét a világra,
  hajtsuk fejünk imára!
  Isten tekints le e földre,
hozz békét a szenvedőkre!

    Béke lehetne végre,
mehetnénk igaz külföldre.
  De nem megyünk , maradunk,
ez a hazánk , inkább meghalunk!

Budapest. 2019. 10. 27.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Egy elkésett randevú

Azt hittem más lesz…