Élet? Éled?
Élet? Éled? Mikor próbára tesz az élet, De tudod jól, nem te kéred, Életed igaz csak tiéd lehet, De a karma elégtételt vehet. Sokszor hezitálok mi lenne néha, Nem itt, nem ide születtem volna. Vajon milyen? Más ember lennék e? Vajon mely világnak lennék vendége? Gondolatom néha túl messze jár, Következő életembe vajon ki vár. Lesz e majd odaát valaki talán, Aki boldoggá tesz az élet tornácán. Lesz e ki szeret majd s nem bánt, Mert a múlt elmúlt de nagyon fájt. Vajon jön majd egy szép korszak, Búcsút mondhatok e gondoknak. Merhet e álmodni az ember még, Hiszen olyan ez a világ mint a jég. Az emberek álarc mögé bújnak, Ott hol érnek ott döfnek szúrnak. Sokszor nézek az égre kérdezem, Miért élek én vajon miért létezem. Ki és miért akarta így az életem Hisz hajnalokon egyedül ébredem. Vajon találok e értelmet holnapra Ne számítsak jóra csak rosszabbra Vajon mikor próbára tesz az élet Lesz e még valami valak