Apró kavics
Apró kavics Apró kavics az életem, Oly kicsi ezen a földön, Hogy a sors merre sodor, Rossz útra visz el olykor. Apró kavics közt keresem, A boldogságom nem lelem, Jöhet vihar fergeteges eső, Élet múlik , szalad az idő! Apró kavics vagyok e földön, Testbe zárva lelkem , börtön, Minden apró lépésem életem, Hová sodorsz még kérdezem! Mit tehetnék mond csak sors, Utamon néha a bánatom folyt, Apró kavicsként sodor az élet, Néha egy egy mosoly ami éltet! Ide oda gurulnak az apró kavicsok, A találkozásokból mindig tanulok! Ahogy haladunk tovább a földön, Elkopik testünk hegyen s völgyön! Apró kis kavics mesélni tudna, Élete során hány darabra hullva, Halad az időnek fogaskerekével, Millió szembe nézett félelemmel! Apró kavics a földön minden ember, Útjuk során mind elkopik egyszer! Az idő örökké halad nem állhat meg, Apró kavicsok halnak, és születnek! Budapest 2019 10. 11.