A Vándor
A Vándor dala
A Vándor ...
Már egy éve és
nem csitul a lelkem ,
Mert a Wolfimat
örökre elvesztettem !
Azt mondják , az
idő begyógyít minden sebet ,
Csak az én
szívemben nem forrnak be e hegek ?
Vártam hogy majd
könnyebb lesz idővel ,
Az emlékek még
most is fel tőrnek erővel ,
Ma már mégis itt
állok a sírod előtt ,
Eszembe jut a sok
szép közös emlék .
Bár vissza
hozhatnám az elmúlt éveket ,
Bárcsak újra a
földön élhetnéd az életed !
Fájdalmas sóhajom
a lelkemig hatol ,
Miért kellett ennek
így lennie vajon ?
Már egy éve hogy
örökre elhagytál ,
De ma is hidd el ,
épp ugyan úgy fáj !
Előkeresem rekedtes
régi dalodat
És jól esik
hallani újra a hangodat !
Régen ez a dal ,
csak nekem szólt ,
Hallhassa az is , ki
a barátod volt !
De most a kincses
ládámból kiteszem ide ,
Aki kicsit is
szeretett Téged , hát had vigye !
Nem volt csodás
hangod , de a Tiéd volt ,
A Vándor , a
létező dalnál , szebben szólt !
Ha fentről látod
,mosolyogsz , hogy rád emlékezünk ,
Légy boldog ott
fent Wolfi , ha nem is vagy velünk !
A szívedben örökké
rocker voltál ,
Farkasként a
rossztól mindig óvtál !
Köszönöm azt a
pár szép évet szívből Neked ,
Halljátok hát
Wolfit …
ezt a dalt….
ezt az egyet !
Budapest . 2019 . november 28 .
Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !
Megjegyzések
Megjegyzés küldése