Mennyei Sólyom


Mennyei Sólyom / Falcon Heavenly



Nyisd meg a videót és élvezd a vereset!


Valamikor régen történt , útra kellt a sólyom,
Hogy párt keressen , majd boldog lehessen ,
Messze vagy túl közel kereste a párját , talán ,
Nem tudni , hogy történt , a furcsa éjszakán .

Ahogy magányosan szelte át a végtelent ,
Megpillantott egy szomorú sólyomleányt .
Nem igen mert közelebb repűlni a sólyom ,
Csak messzíről fürkészte egy hegy ormon !

Mikor hajnalodott a sólyomlány elrepült ,
A Solyom vágyón nézte amíg elnem tünt .
Valami megmozdult benne , és azt érezte ,
Ezt a valamit még csak nem is ismerte !

Majd Ő is elindult búsan a messzeségbe ,
Ahogy szárnyalt , bele repűlt a felhőkbe ,
Ragyogó fekete szárnya csillogott messze ,
Aki csak arra repűlt a figyelmét felkelltette !

A Sólyom nem is igazán foglalkozott vele ,
A sólyom leány járt a fejébe , nem feledte !
Érezte ha rá gondol , melegség járja át a testét ,
Gyönyörű volt a lány tolla , megfogta a lelkét !

Erre a gondolatra bizony nagyon szomorú lett a sólyom ,
Lessz e alkalom rá , hogy láthassa még a hegyormon ?
Újra szerette volna látni őt , aki a hatalmába kerítette ,
Szeretett volna vele repdesni ,táncolni a lágy szeleken !

Közben újra alkonyodott , erre vissza felé vette az irányt ,
Közben arra gondolt , megnézi a helyet ahol látta a lányt !
Ahogy közeledett a helyhez , látta hogy nincs sehol a lány ,
Megfordult és amerre látta őt elrepűlni arra vette az irányt !

A szemével vágyakozón kutatta egész éjjel , merre lehet Ő ,
Érezte az életében most csak ez a sólyom leány a megmentő !
A szíve furcsán lüktetett érte és a testében reszketve kérte ,
Jöjjön el a pillanat hogy a sólyom leány is reszkessen érte !

Miközben mélabúsan csapkodva haladt előre , nem figyelte ,
Hogy valaki messziről , amerre szállt , Őt a szemével követte !
Megfordult és nem hitt a szemének , meg dörzsölte és nézte ,
Ki az aki Őt a szemével követte , közelebb ért el sem hitte !!

Sólyom leány ! Erre a Sólyom majd elveszítette az egyensúlyát ,
Tisztán beleremegett a gondolatba is , és ahogy meglátta aráját !
Könnyes szemmel szárnyalt hozzá , érezte hogy itt a boldogság !
A Sólyom leány várta míg oda nem ér , és körbe repűlte párját !

A fehőkben járták a táncukat , összefonódtak szerelmesen ,
Egymással járták el nászuknak a hű táncát oly sejtelmesen !
Mindketten csodásan érezték magukat , hogy egymásra leltek ,
Órák , napok gyönyörű időszakok voltak és egyre csak teltek .

Az első fészkük is készen van , a tojások hamarosan kikellnek ,
Sólyom büszkén járta atyai táncát a szerelmével , míg pihentek ,
De a fiókák miatt a tojásokra hamar rákellett ülnie a párjának ,
Igy messzíről gyönyörködött , és mosolyt küldve egymásnak !

Szerelmes szemükben a szívárványnak összes fénye ragyogott ,
A lelkük szárnyalt egymás mellett a kékes szürke felhök fölött !
Boldogságuk határtalan volt , mint a csillagos égen a kék fátyol ,
Magával ragadva a szívükben sokáig elrejtve maradt mámort !

Hamarosan kellnek a fiókák , Sólyom nagyon várta ezt a percet ,
Apa lesz , büszkén nézte párját , mialatt a lány még nem pihent !
Rendületlenül ülte a tojásokat , és nézett a Solyom után vágyón ,
Aki elment vadászni , hogy így tudjon most segiteni a lányon !

Ahogy repült a Solyom , még vissza nézett a szeretett arájára ,
És akkor hirtelen a semmiből valami becsapodott a tollába !
Ami rögtön megállította a Sólymot , az egy hatalmas fájdalom ,
Bele hasított a testébe , érezte nem tud tovább menni itt a vég !

Amikor ránézett a tollára remegve látta a vörösen omló vért !
Nem bírta felemelni a szárnyait , és elkapta egy gyengeség ,
Örjöngve nézte a távolságot a fészek és ami közte volt még ,
Próbát csapkodni a szárnyával , időben odaérjen , de ez a vég !

A Lány közben észre vette a Sólyom halál tusáját , oda szállt ,
Már nem tudta a szerelmét megfogni , így már zuhant tovább ,
Vadász golyója találta el a párját , a szeméből ömlött a könny ,
Nem tehetett érte semmit , tudta ezt nagyon és ez nem közöny !

Mikor lehullott a levegőből a Sólyom , a lány mellette volt ,
Érezte hogy most lett vége mindennek , a Sólyom meghalt !
Most már a mennyekből nézett reá , és onnan vigyázta Őket !
Mennyei Sólyom és a Sólyom leány története így ért véget !



Budapest . 2019. Július. 14.

Saját szerzemény ! Minden jog fenntartva !
Köszönöm az idődet , érezd jól magad az oldalamon :) 


Facebookos verses oldalam  




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Egy elkésett randevú

Azt hittem más lesz…