Az én édesanyám

Az én édesanyám


Oly sok mindent megértem már ,
Azt is tudom hogy Édesanyám vár !
Sokszor elképzeltem gondolatban
Milyen is lesz az a szép pillanat !

Mikor aztán álmomban meg öleltelek..
Pillanat alatt az álmom semmivé lett !
Rettegés , öröm hogy újra megtaláltam,
Gyötrődés , elveszithetem egy perc alatt !

Félve és bátortalanul enged az érzés ,
Azért kinoz az álmom és az ébredés !
Pedig bolyongtunk csak oly sok év alatt ,
A bennünk felgyülemlett szeretet maradt !

Talán egyszer eljön Nekünk is az a nyár,
Amit szeretnènk és akarunk règóta már !
Mindegy a másik hol van, mit csinál,
Ha az ember gondolatban nála jár !

Talán egyszer kebledre hajthatom a fejem,
Amit olykor rég , milyen volt elfeledtem ,
Talán még az idő is oly kegyes hozzánk ,
Azt gondolom hogy Ő is dolgozik értünk !

Azt hiszem már rég elkellett volna mondanom,
Igaz , ürt hagytál , de reményt adtál egy napon ,
Arra hogy isten is velünk van , tudom és megsegit ,
A gyermeki szeretet lángja akkor is bennem ég !

Hiába sodort egymástól messze az élet,
Mégsem lehet ez túl messze , végtelen.
Hisz már itt vagyunk egymásnak itélve ,
Hogy majd a szeretet kárpotól mindenért.

Én halkan , csendben fognám két kezed,
Hiszen olyan védtelen, érzi szivem a csöndet,
Mely belopozva a lelkembe azt sugja meg ...
Hogy mekkora szeretet van e öreg testben !

Ősz haja homlokára hullik , mig a két szeme könnyben ég ,
Annyi mindent szeretnénk elmondani egymásnak már rég !
De itt csak lelkünk beszélget , és beburkolt némaság ,
A tekintet mindet elmond , nem kellenek szavak ide már !

Köszönöm hogy életet adtál , és testeddel testemet ,
Sivár életemben hagytál , el nem múló szép perceket !
Talán adtál volna mégtöbb szépet , ha az élet nem sodor el ,
De igaz szeretet mindig ott van , nekünk megtalálni nem kell !

Szeretni és szeretve lenni egy Szülőanyától ,
Ugy lehet , hogy ha tested a testéböl jött elő ,
Ez a szülöi szeretet ! Mert hiába volt , van távolság,
Ő az egyetlen, aki várni fog mindig reád ,az Édesanyád !