Csillagok …







Csillagok …


Ha én nékem szólnának a csillagok ,
hogy már a héten úgyis meghalok ,
Lehet gyorsan rendezkednék ,
vagy előtte egy nagyot pihennék 😀

 
De nem ! Nem vesztegetném ezt az időt sem !
Útra kelnék , hisz a világban már nincs helyem !
Felkeresném azokat kik nagyon fontosak Nekem ,
Mert nélkülük amúgy is sivár ,üres volt az életem!

Nem várnám a halált , csak néznék előre ,
nem akarnám , de akkor sem félek tőle !
Ezt a kis időt akkor is mosolyogva töltöm le ,
Jöhet bármi , de nem hátrálok meg előle !

Jókedvűen vigan élném le utolsó napjaim ,
de nem teregetném ki senkinek lapjaim !
Utaznék a világban míg eltelik az utolsó óra ,
Ne virágot , kacajt hozzatok utolsó utamra !

Hittem , reméltem s a célomat elértem ,
Kicsit jobbá lett a világ körülöttem 🙂
A mosolyt ,örömet hálásan köszöntem ,
Hisz e földre szeretetet adni jöttem
 
És ne sirjatok ,ha én már nem leszek ,
Mert a csillagok között majd figyellek !
Vigyázok majd rád mint őrző angyalod ,
Én akkor is csak a csillagod maradok

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Mint homokszemek...

Azt hittem más lesz…