Talán egyszer ...







Talán egyszer ...


Talán egyszer , megérted azt miért féltettelek én ,
Óvtalak méhen belül , és majd kivül voltál az enyém .
Mikor félve engedtem el a kezed ,
Hogy igy óvjam első lépéseidet .


Talán majd egyszer , megtudod miért e szülői szigor,
Pedig hányszor készült ki a bolondságra a belső vigyor !
Hallgattalak csendben Benneteket ,
mikor az szobában cseverésztek !

Ó de hányszor kértétek , meséljem ezt még el ...
Boldogan meséltem , pepecselve a részletekkel !
Nézegettük az albumot a régi emlékeket ,
Jó érzés volt , hogy érdekel Benneteket .

Sokszor nevettünk , sokszor sirtunk együtt,
És a közös játékokat is nagyon szerettük .
Ország ,városoztunk aztán jött a kártya ,
Meg mikor ráéheztetek az ubiskatonákra !

Ohh istenem de rég is volt már ..
Az óra meg egyre csak körbe jár !
Múlnak az órák, a napok, az évek
Oly gyorsan múlik el ez az élet !

Ami elment , nem jön vissza már ,
Ez a természet rendje , akárhogy is fáj !
Kicsiből , nagy lesz , aztán felnőtt leszel,
a hazának és a családnak erős férfi kell !

Majd egyszer ,ha én már nem leszek ,
Majd vissza gondoltok és emlékeztek ,
Milyen jó volt akkor még gyereknek lenni ..
Szerető szülökkel apró csinyeket tenni !

Talán egyszer , majd rátok is igy emlékeznek ,
A gyerekeitek ,mikor eljön az az idő is Nektek .
De addig is nagyon szeressétek Őket ,
Igy lesznek majd , a szép emlékek !

Sajnos egyszer tényleg eljön az idő
akkor is a szép emlékek jöjjenek elő !
Ha már én nem is leszek veletek ,
akkor majd a csillagok mesélnek !

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Egy elkésett randevú

Azt hittem más lesz…