Emlékül egy kedves Pipacsnak ...

Emlékül egy kedves Pipacsnak ...
 

Kövek közt nött egy élet sarja ,
Meddig él ? Amig isten akarja !
Mikor a kora esti lepel betakarja ,
És felébreszti a hajnal harmatja !

Éjjel össze csukódik a virágja ,
Mikor süt a nap , akkor kinyitja .
Még sem magányos ez a kisvirág
Tudja jól , hogy övé az egész világ .

Boldogan mosolyog a mindennapokra ,
Hisz rá is mint mindenre ,ragyog a sugara !
Büszkén emelt fővel ide oda hajlong ,
Szellővel táncol a kiszáradt kő placcon !

Ohh honnan az erő e csöpp virágba ?
Milyen pici és vékony vézna a szára !
,,,Az Istentől kaptam az életem ,
A földanyában gyökerezem . '''

Búgja a kisviràg csendesen ,
Én még mindig őt figyelem !
Káprázat és minő csodás,
A kővek kőzt élő kisvirág !

Ahogy perzselte a tűző nap ...
Mint később elmentem felé...
De már csak a szár éldegélt...
Kis szirmait elhordta a szél !

Hanjga ma is fülembe cseng ,
Azt ma is tisztán hallom még .
Szeretettel beszél és vidáman ,
Noha tudta , pár napos élete van !

Mégis boldog volt és mindig nagyokat kacagott ,
Minden reggel ...ha finom friss harmatot kapott !
Mert ebben a kis viràgban is ott van az isten fénye ,
Ember lelkét mindig bearanyozza a bája ,szépsége !

Ime lefotoztam ezt a kislényt , mert igy élete nekem szép emlék marad ,
Szeretettel gondolva rá , ha nyilik majd újra egy kedves pipacs virág 😊
Talàn ember elgondolkodik rajta egyszer ...
Hogy milyen károkat okozhat a vegyszer ...

Mert az élet ott van ...földben , fűben , fákban ,
Csörgedező patakokban , minden kisvirágban !
Mig ezek a kis lények élnek és léteznek ,
Addig az emberek is nyugodtan élhetnek !

Mert a természetben van Istenünk munkàja ,
Amit nagyon rég két kézzel épitett e világba !
A Mi földbolygónk boldogságára és szépségére ,
Hogy életedet szórja be a természet szeretete !

Igy bucsúzom Tőled Te bájos , kedves kisvirág ,
Amit adtál én nekem azt el nem veheti a világ !
Piros kicsiny szirmaid felkapta a szél,
Az egész világ a piros pipacsról mesél .

Olykor kövek között gyökerezve dalolt ,
Széllel táncolva , a forrósággal dacolt !
Büszkén viselte a szirmai elvesztését ,
Hisz a földanyában rejtette a gyökerét !

Egy év múlva új erővel születik majd újjá ,
Örömet adva azoknak akik már öt várják !
És mert akár mi történt a föld is gömbölyű ,
A kis pipacs tőrténet is igy lett gyönyörű !

A szerzői jog fenntartva !