Jéggé vált...

Jéggé vált...


Jéggé vált szivek ,
Közöny de minek ?
Köddé vált álmok,
Vajon mire vágyok ?

Mit hoz a holnap,
Ha nincs hova ,
Semmid nincs ,
Ami kincs .

Életed az utcán ,
Néznek rád furcsán .
Te nem kérsz,
Már nem is élsz !

Nincs semmid , se lakásod ,
Rongyos kabátod ,és barátod ?
Az utca törvénye szerint élsz ,
A haláltól már ugy sem félsz !

Naponta beléd rúgnak ,
Lakója vagy egy zúgnak,
De másod sincs egyéb ,
Csak szivedben a remény .

Bizol a még holnapban ,
Egy szebben és jobban..
De már titkon tudod ,
Életed ? Ez a sorsod !

Enberek ,jéggé vált szivek ...
Rajtad keresztűl néznek ,
Régi régi emlékek ,
A barátok is leléptek !

Pedig neked is van lelked ,
Szived , ami megsebzett .
Neked is épp ugy fáj a múlt,
A szemedben a fény rég kihúnyt.

Hol van már a régi életed ,
Amikor meg volt mindened ?
Minden odalett ,
Odaveszett...

Régi barátok , messze el kerülnek ,
Pedig örülnél néha a szelet kenyérnek !
Jéggé vált szivek , már rájöttél rég ,
Korgó gyomrod , és hiába mult el dél !

Sok nap tellik el igy , évek megedzenek ,
Nem is érdekel már , vannak e jó emberek,
Van olyan is , hogy annak is tudsz örülni még ,
Hogy a nap mindennap rád is szórja melegét !

Néha megjelenik egy kobor kutya ,
De a nincsből sajnos, nincs vacsora !
Igy is odabújik hozzád , a testével melegit ,
Ő a legeslegjobb barátod , aki barátnak tekint !

Ilyenkor érzed a gazdagságot , a szivedben ,
Kimondatlan szavak vannak e szeretetben ,
Ahogy szegény kóbor állat rád tekint ,
Kiűzi a testedből ,lelkedből a kint !

Jéggé vállt szivek , jöhetnek , mehetnek ,
Rajtad keresztül léphetnek , átnézhetnek ,
Már nem számit semmi más , csak a most ,
Érzed ez a kiskutya sorsa veled azonos .

Lesztek aztán nagyon jó barátok ,
Talán már ujra a jövődet láthatod ,
Talán lenéz rád a jóisten kicsit ,
Talán jön majd valaki aki segit !