Csillag M. Gyöngyi verses oldala

Isteni gondolatok így reggel :) Miért nem tekintesz Ràm , gyarló ember Amikor szüksèg van ès kèrni sem mer ? Szavakból èrtek èn is , ahogy az anya , A Gyermekènek szavait. össze rakja .. Mièrt kinozod a tested , ha ennyire fàj ? A szíved sajog , a lelked ordit , kiiabàl ! Mondd ? S mègsem nem tekintesz Ràm ? Mikor a Tested, lelked is màr halovàny.. Mikor ha jő a reggel ,új remènyekkel , Te bizalmatlan vagy a sajàt hiteddel ! Adtam hogy gondolkozz , èszt a fejedbe. Adtam hogy èlessen làss a szemeddel! Adtam az èjt , hogy Tested nyughasson , Megpihenjen ès új erőre kaphasson... Gyarló ember , mit tehetnèk èrted ? Mikor nem hallom soha a kèrèsed .. Adtam szivet hogy tuddj èrezni , De ne hagyd soha elvèrezni ! őszinte szívvel szeresd azokat , Kiik a bajban egyengetik utadat ! Vagy tàn nem bízol az istenedben ? A földben, napban ,az ègi seregekben ? Mièrt fèltsz ? hogy mutassak Nèked utat A kètely , bizalmatlansàg el nem múlhat ? Mondd ha fàj

Lehet-e jónak lenni egy rossz világban ? Szalonnát szúrni fagyos ágra , nem vadászni nyúlra fácánra... Koldus kezébe kenyeret nyomni, csábítók között hű maradni... Házad kapuját kitárni,hadd jöjjön hozzád bàrki... Kisgyermek könnyét letörölni, senkivel soha nem pörölni... Dermedt verébért lehajolni porka hóba.... Más baját sosem hozni szöba... Békét , nyugalmat , szépséget akarni... adni...adni...mindig csak adni... Tökéletesre lelni egy madár dalában.... Lehet jónak lenni egy rossz vilàgban.....

Hosszú az út ..... nem látni a végét... Hosszú az út,nem látni a végét.. Talán ha elengedném a szélét... Mi lenne oly gyorsan száguldhatnék, a mélybe le , mint rétisas az ételért ! Ez csak egy gondolat , de mi lenne ha Hisz az életünk , csak egy röpke pillanat . A föld ki szivén hordoz , tán az sem érti , Mi világunk oly szép , azt csak a sziv érzi. Mondjátok , mit ér egy sziv ha elhagyatott , E földön , mint a pusztaság , kietlen lett . Nem fogom fel soha, miért van rossz sors, Mikor történt , a bánat az élettel egybe kellt. Soha nem látom az elöttem kiálltó sereget , Ha az ember gyarló szive megrepedt , Talán lesz majd egy olyan idö, Mikor befoltozzák e sebet . De addig mi lesz itt a néppel ? Mikor tornyosulnak a fellegek ? Ugyan a nagyok a párnás székben, Ezt soha nem tudják meg . Mit éreznek azok itt a földön az elveszett emberek ! Égbe kiállt minden könnyük, Mi szivükből tőr elö ! Halkan sirnak mint ,mint a fákon az esőcseppek mert nem lá

Jéggé vált... Jéggé vált szivek , Közöny de minek ? Köddé vált álmok, Vajon mire vágyok ? Mit hoz a holnap, Ha nincs hova , Semmid nincs , Ami kincs . Életed az utcán , Néznek rád furcsán . Te nem kérsz, Már nem is élsz ! Nincs semmid , se lakásod , Rongyos kabátod ,és barátod ? Az utca törvénye szerint élsz , A haláltól már ugy sem félsz ! Naponta beléd rúgnak , Lakója vagy egy zúgnak, De másod sincs egyéb , Csak szivedben a remény . Bizol a még holnapban , Egy szebben és jobban.. De már titkon tudod , Életed ? Ez a sorsod ! Enberek ,jéggé vált szivek ... Rajtad keresztűl néznek , Régi régi emlékek , A barátok is leléptek ! Pedig neked is van lelked , Szived , ami megsebzett . Neked is épp ugy fáj a múlt, A szemedben a fény rég kihúnyt. Hol van már a régi életed , Amikor meg volt mindened ? Minden odalett , Odaveszett... Régi barátok , messze el kerülnek , Pedig örülnél néha a szelet kenyérnek ! Jéggé vált szivek , már rá

Kék rózsa ! Kedves virágom nekem a kék rózsa , Eszembe jut apu szép szeme róla ! Olykor elmerengek , rágondolok , gyermekkoromra , Fájó szivvel emlékezem mégis a sok szép dologra ! Gyermekként soha nem gondoltam volna arra , Milyen lesz ha ő nem lesz velem többé soha ! Az én Apámnál nem volt jobb a világon , Nem tudtam kislányként , most belátom ! Már rég elment és már többé nincs velem , de néha érzem Őt ...mégis érzékelem ! Velem van jóban és rosszban egyaránt .. még gondolatban is látom a mosolyát ! Sokat segitett másokon az én apám , Szerették is az emberek igazán ! Mindig derüs volt , szivböl nevetett , Imádták is érte , szülők és gyerekek ! Leült ,boldogan mikor játszott a kicsikkel , a nagyoknál nem maradhatott el a futball ! Egy szó mint száz , mindig hiányzik is nagyon , És várom azt a napot mikor találkozunk nagyon !

A viz az nagy úr ! A tenger, olyan mint az ember ! Tajtékzik , csapdos és morajlik ! Dühössen vágtat mindenen át, Ő általa ,miatta dühös a világ !  Ha jókedvü , sütkérez a napon, Csendessen hömpölyög a patakon . Halkan csobog ,suttogja feléd , jöjj csak jöjj ,idd testem nedvét ! Csendessen szeliát a végtelen sikot, akár hegyeknek barlangnak vájt likját ! A viz mondják nagy úr , , Ha dühös be vadúl , Ossza a halált és gátakat törve zúz ! De tud szelid is lenni Ő , A viz az egyetlen éltető . Amit ember nem nélkülözhet , Éhezhet , viz nélkül nem létezhet ! A viz a föld egyik nagy ura , Ahol van a föld paradicsoma ! Vizzel éled az életed , a mindenünk .. A legnagyobb kincs , és ellenségünk !

Ki tudja hol van ... Ki tudja hol van a boldogság ? Az már nincs is mostanság .. az már rég divatja multa , a gyülölet örökre kiturta ! Ez a két gyűrű oly szép , noha kettő egy ellentét. Pedig mondom én még Valamikor egy pár volt rég ! A szerelem még akkor született ... Mikor az ember nem is létezett! Tücsök , madár, homár és bogár , Minden állat ismerte az érzést már ! Csapatba vagy rajokba esküdtek hüséget, igy volt megteremtve , mert ez szükséglet ! Az érzést . Isten akarta ezt örökre igy , Hogy him és nösténynek legyen ez a frigy :)   Amióta Ádám és Éva létezett , Aztán meg Éva nagyot vétkezett, Azóta nincs meg a boldogság . Mert belopózott a aljasság ! Egy hajnalon Éva evett a tudás fájáról . Azóta eltünt a boldogság a házából ! Pedig a jóisten óva intette Őket , Mégis megszegték az igéretüket ! Az eredendő bünt Jézus a kereszten megváltotta , Ezáltal a büntől isten az embert megfosztotta ! Mégis ennek a népnek mennyi kin jöhet ,

Miért van az ..... Miért van az , hogy csak a jók mennek el .. A rossz , a gonosz senkinek sem kell ? Gondolhatsz a szép emlékekre , Mikor a szemed a könny égette ! Mikor elmennek , visznek mindent , jót és a rosszat a fájó emlékeket . Szép emlék ,nyomában csak üresség marad , Az idő feletted is egyre csak döcög szalad ! Majd eljön az idő mikor Te is ott az ajtóban állsz , És még nem akarsz menni... bebocsájtásra vársz ! Röpke pillanat alatt , ami történt veled, Átfut egy perc alatt az egész életed . Mikor unokád fején pihen reszkető kezed , Lassan lecsordul az utolsó csepp könnyed , és most arra gondolsz , tudtam e annyit adni hogy halálom után is maradjak : Édes nagyi ! Ki tudja vajon tiszta szivből szerettek e azok az emberek, akiket a szivemben öriztem meg ? És mikor a szüleid elmentek , itthagytak egyedül tégedet. Vajon a te gyerekeidnek is épp ugy fog fájni , mint akkor Neked ? Sajnos az élet sem csupán boldogság és öröm , De a szüleimne

Örök mécsesek.. Mikor mindenki nyugovóra tér Fellobbanik az a titkos fény ! Az örök mécsesek lángja , Mely égből a földet bevilágitja . Nap mint nap utat mutatva annak , kik mindig a szabad ég alatt alszanak , Megvilágitja gyönyörű fényük, Gondoktól barázdált szépségük . Millió csillag az égen , csak nekik táncolnak , Irigylön kacsint a hold , Ő most elhanyagolt ! Minden embernek van egy csillaga , Amit nappal nem láthat, csak éjszaka ! Ha feltekintesz az égre Te is láthatod , A Tiéd amelyik legfényesebben ragyog! Az a Te örök mécsesed lángja , A földi léted végét is csak Ő várja ! Probálod gyorsan megszámolni Őket , Vajon hányan vannak messze Tőled ? Egy darabig tudod csak számolni , De már fejed lennt és lehet álmodni ! Álmodban fütyörészve mész a munkába , És haza a családodhoz a házadba ! A gyerekek kacaja , könnyet csal a szemedbe , Istenem ha anyám , apám is itt lenne ... Meleg étellel , itallal várna az asszony , Alig várja már öledbe hu

Talán egyszer ... Talán egyszer , megérted azt miért féltettelek én , Óvtalak méhen belül , és majd kivül voltál az enyém . Mikor félve engedtem el a kezed , Hogy igy óvjam első lépéseidet . Talán majd egyszer , megtudod miért e szülői szigor, Pedig hányszor készült ki a bolondságra a belső vigyor ! Hallgattalak csendben Benneteket , mikor az szobában cseverésztek ! Ó de hányszor kértétek , meséljem ezt még el ... Boldogan meséltem , pepecselve a részletekkel ! Nézegettük az albumot a régi emlékeket , Jó érzés volt , hogy érdekel Benneteket . Sokszor nevettünk , sokszor sirtunk együtt, És a közös játékokat is nagyon szerettük . Ország ,városoztunk aztán jött a kártya , Meg mikor ráéheztetek az ubiskatonákra ! Ohh istenem de rég is volt már .. Az óra meg egyre csak körbe jár ! Múlnak az órák, a napok, az évek Oly gyorsan múlik el ez az élet ! Ami elment , nem jön vissza már , Ez a természet rendje , akárhogy is fáj ! Kicsiből , nagy lesz , aztán f

Álmodj... Mikor eljön az éjjel , már nem nézel széjjel. Nem látod a napot , csak a pillanatot . A sötét beborit mindent , Eltakarja a lekedet . Csak Te tudod mi bánt, Ha nem hiú ábránd ! Álmodni oly jó és szép , De már nem álmodsz rég . Elmúltak a gyermek évek, Már látod mily nehéz az élet . Probálsz sikoltani hogy meghalljanak , De nem jön ki a hang , igy néma marad a segélykiáltás , semmi más , Nem is érzékelsz talán már ! Várod a holnapot , talán sikerül, valamit álmodnod , kiderül .. De mikor álomra hajtod a fejed , Érzed hogy ugyan az lesz veled . Ma már mindenki elkerül , nem szeretnek , érzed belül. Ha honvágyad van , elnyomod , Mély a fájdalom, a sóhajod ! Tudod hogy álmodni jó , De kár is mert tékozló. A mának éljél ne az illúziónak , Szeresd az embert és a jókat , Mert hiába álmodsz ami szép , Mikor nem azt játsza a lét ! Hiába álmodsz , mikor az oly jó , Mikor az ember ,oly gyarló ! Álmodni lehet , de nem érdemes , Mert

Tövisként hordom... Mikor a düh tombol benned , A céljaid reménytvesztettek ! Mikor nem látni a kiutat ebből, S várod valaki jöjjön segitségül ! Hiába fohászkodsz istenedhez, Mikor úgy érzed senki nem hallgat meg ! Talán nem elég hangosan szólok, Nincs elég hangja a kimondott szónak ? Miért érzem naponta a poklot ? Mikor nap mint nap húzom a béklyót ! A lelkem is kalitkába van zárva , És soha nem nyilik már a zárja ... Tövisként hordom a kint mig élek , Most már az élettől semmit remélek ! Naponta kinoz a sorsnak bélyege , Sokszor gondolom életnek van értelme ? Ha ma én is valamit kivánhatnék , Szárnyaló madár az égen bár lehetnék ! Szabadon szárnyalhatnék , ágrol ágra .. Szegény , szomorú vállára szállva ! Az énekemmel én is felviditanám , És kicsit boldogabb is lenne talán ! Dalommal vinném a szeretetet és a békét , A kapzsiságnak , háborúknak a végét ! Elhoznám a boldogság holnapját , Kérném a napot hozza el a napsugarát ! Mindennap örömet

Szép álmokat :)   Az este tündérét küldöm el Hozzád , Igy kivánva Neked szép jóéjszakát ! Vigyázzon a Tündér a kedves álmaidra , Mikor lehajtod a fejed a puha párnáidra ! Mikor lehunyod a szemed , a tó partján állsz , A széllel és a viztükörrel örömmel játsz ! A szél lágyan végig simogatja arcodat , A viz tükre megmutatja karcsú alakodat ! Gyönyörű sudár vagy búgja a szél A viztükre is a fodrásával hozzád beszél , Ez a csodálatos tó a házad mellett fekszik , Most a szél borzolja a viztükör kegyeit ! Te csak ott állsz és gyönyörködsz benne , Addig a szél átkarol és táncot jártok vele ! Aztán elindultok együtt a viztükrön keresztül, És nem is csodálkozol , hogy a lábad bele sem merül ! Álmodban érzed oly nagyon boldog vagy , Észre sem vetted ,eljött a hajnal az éj otthagy , De nem bánod , hisz ma is lesz még este , Vele együtt jön el a szél és a viztükör tündérecske !

ELMÚLLÁS … Nekem nagyon kell hogy szeressenek , Hisz e nélkül boldogtalanok az emberek . Szeretet nélkül az élet semmit sem ér, Mint a kovász nélkül sült fehérkenyér ! Mig fiatal az ember nem gondol rája , Telve van szerelemmel minden órája ! A szerelem gyönyörü , nincs is rá jó szó Egy olyan érzés ami nem kézzel fogható ! Talán mindanyiunk életében az ősz is egyszer eljön , Mikor számadást kell tartani és a fájó emlék is előtör, Ha szerelmes az ember , elmúllásra gondolni sem mer , Akkor mi lesz ugyan , a magára hagyott kedvesével ? Az életünk oly csalóka és minden más , Tiszta , vagy zavaros mint egy látomás ! Megadtad e szivednek azt amit szeretett ? Mert ettől lesznek boldogok az emberek ! Most , most rám tör egy régi emlék .. Felnézek az égre és látom a két szemét , Miközben megtalálod a mosolygó csillagot , A szemeiben látom még a szerelem ragyog ! Oly régen volt , és mondják a szerelem vak , Nézem a csillagokat , és látom a hold sápadt .

Az én édesanyám Oly sok mindent megértem már , Azt is tudom hogy Édesanyám vár ! Sokszor elképzeltem gondolatban Milyen is lesz az a szép pillanat ! Mikor aztán álmomban meg öleltelek.. Pillanat alatt az álmom semmivé lett ! Rettegés , öröm hogy újra megtaláltam, Gyötrődés , elveszithetem egy perc alatt ! Félve és bátortalanul enged az érzés , Azért kinoz az álmom és az ébredés ! Pedig bolyongtunk csak oly sok év alatt , A bennünk felgyülemlett szeretet maradt ! Talán egyszer eljön Nekünk is az a nyár, Amit szeretnènk és akarunk règóta már ! Mindegy a másik hol van, mit csinál, Ha az ember gondolatban nála jár ! Talán egyszer kebledre hajthatom a fejem, Amit olykor rég , milyen volt elfeledtem , Talán még az idő is oly kegyes hozzánk , Azt gondolom hogy Ő is dolgozik értünk ! Azt hiszem már rég elkellett volna mondanom, Igaz , ürt hagytál , de reményt adtál egy napon , Arra hogy isten is velünk van , tudom és megsegit , A gyermeki szeretet lán

Egy életed van ... Azt hogy van e a földön jóság és szeretet , Mikor nincstelen vagy , akkor tudod meg ! Az őszinte ember megtalál , ahol segiteni kell. Ha nincs semmid , csak szeress a sziveddel ! Lehet ...Te is csak kis porszem vagy a világban , De egy madár a harkály is tehet csodát a fában ! Te is tehetsz csodát , ha van szived ,a hazádban , Ha csak kis porszem is vagy eme nagy világban ! Tégy jót , hisz az embereknek szükségük van Rád ! Hisz éjjel-nappal dolgozik e nép , hajtják az igát ! A család már nem ismeri egymást , idegen a szülő , A munka munkát ér , a gyerek pedig csak egyre nő ! Gyerekek , kulcsosok ,elveszti a gyerek a gyermekkorát , Hisz nincs senki ki meghallgassa olykor baját ,gondját ! Gürcöl az ember évekig , a gyerekét az utca neveli , A fiatal ezt még felnőtt korban sem tudja kiheverni ! Szivtelen és szeretet nélküli világ van , de Te nyújtsad kezed , Legyenek érzéseid és a szivedben legyen hatalmas szeretet ! Kellesz a hazádn

Szeresd… Szeresd a földet , és az emberiséget , Ahogyan a nap körülölel téged ! Mert minden nap kimutatott szeretet , Megszépiti a napodat , életedet 🙂   Ha látsz szomorú embert , Ki szivében nagyon elesett, Öleld át karoddal és lelkeddel, Hisz minden embert szeretni kell ! A világodból ne engedd soha sem , hogy ki fogyjon az öröm és a szeretet , hisz ez ad erőt összefogja az embereket, Naponta hitet ,bátorságot mindenkinek ! Ha talán félsz kimutatni amit érzel, Gondold el hány ember él vérző szivvel ! Ne sajnáld mástól , ami neked is kincs , Mert eme világra, a szivünk a kilincs ! Ami azt az ajtót nyitja , ahol a boldogság , Ott a fegyverek elhallgatnak s szép a világ, Mikor tavasszal nyilik az illatos virág , A nap sugara is szebben tekint reánk ! Talán ha minden ember megtanulna szeretni, Akkor a bánatot , haragot ellehetne feledni ! Hiszen a nap sem kel fel haraggal reggelente , Mindenkinek egyformán csodás a naplemente ! És mikor tavassz

Csillagok … Ha én nékem szólnának a csillagok , hogy már a héten úgyis meghalok , Lehet gyorsan rendezkednék , vagy előtte egy nagyot pihennék 😀   De nem ! Nem vesztegetném ezt az időt sem ! Útra kelnék , hisz a világban már nincs helyem ! Felkeresném azokat kik nagyon fontosak Nekem , Mert nélkülük amúgy is sivár ,üres volt az életem! Nem várnám a halált , csak néznék előre , nem akarnám , de akkor sem félek tőle ! Ezt a kis időt akkor is mosolyogva töltöm le , Jöhet bármi , de nem hátrálok meg előle ! Jókedvűen vigan élném le utolsó napjaim , de nem teregetném ki senkinek lapjaim ! Utaznék a világban míg eltelik az utolsó óra , Ne virágot , kacajt hozzatok utolsó utamra ! Hittem , reméltem s a célomat elértem , Kicsit jobbá lett a világ körülöttem 🙂 A mosolyt ,örömet hálásan köszöntem , Hisz e földre szeretetet adni jöttem ❤   És ne sirjatok ,ha én már nem leszek , Mert a csillagok között majd figyellek ! Vigyázok majd rád mint őrző angyalod

Szóljon a Húsvét .... A Húsvét is akkor szép , Ha megmutassa a lelkét... Adni a szegénynek valamit, Mert a szivünk ilyenkor jajjdit ! Van hol még édesség sincs, Nem játék vagy holmi kincs... Szivből szeretettel adni és adni , A boldogságot szemekben kapni ! Ennek van értelme csupán az életben , Sajnos kicsi országunk szegénységben ! Sok családban van hogy nem jön a nyuszi, Pedig minden gyermek szeret álmodozni ! Sok szülő ilyenkor szomorú és fáj a szive ! De mi haszna, nincs, nem tud tenni mit se ! Ha megszakad a szive , akkor se lesz másként, De vannak még jó emberek akik lássák e kint ! Fogjunk össze ! legyen ott, hol nincs nyuszis ünnep, Szedd össze, ami már a gyerekednek is fölösleg ! Ezért hidd el ha felkeresed akinek szüksége van rá , Mert a szegény gyermekeket igy teheted boldoggá ! Szóljon a Húsvét is erről a szép cselekedetről , Hisz a világnak szüksége van a Te szeretetedből , Csak ha egy ember , egy családot tenne boldoggá , Mert i

Így túl az 50-en … Hát megértem ezt is , így túl az 50 -en ... Ki tudja , még a másik 50 -et hol lelem :D   De nem adom lejjebb , nem állok meg 100 -ig ! Csak csillag fényben mérjék rám ezt az időt is :D Nahh , én már erre a kis időre nem változom , Akinek így nem felelek meg azt le is tiltom :)   Mert szívvel él az ember , és mit nem merek ? Boldogan élek és másokat jó szívvel szeretek ! Én merek bizalmat adni és oly jó szeretetet kapni , Ezt sorsomból , életemből sosem tudnám kihagyni ! Jó lecke volt a sok bukás ,így utólag vissza gondolva .. Megtanultam a leckét , élek is isten árnyékába bújva :) Mert rám Ő vigyáz , őrzi minden léptemet és fogja két kezem , Bátorít ha megbotlok egy erőpróbán és a helyes úton vezet ! Én bárányaként élem le az életem , mert istent nagyon szeretem , Ő persze viszont szeret , és megőrzi szívemben a szeretetem :) 😇 Munkatársaimmal

A hazug és a sánta kutya ... Mi a bajom ? A bánat van velem ? De néha be kell keményítenem ! Annyi lett a hazug álszent , Van belőlük egy regiment !  Nem azt kell várni kérem mit adnak /ingyért / Mit lehet eladni , mindent felrakni pénzért ?! És az ilyen népség nem szégyenli magát ? Kihasználja a jószívű embert , a csoportok tagját ! Ennyi meg annyi helyről tiltva is vannak ! De így is lesz egy új csopi amire rábuknak ! Vegyük fel a harcot az ilyen emberekkel ! Ne fújjunk egy követ ezekkel az álszentekkel ! Van kinek még kenyér sem jut naponta , Még sem kéregetnek folyton össze vissza ! Ezek meg abból élnek , hogy henyélnek ! Dőzsőlik a kapott cuccot , örökké kefélnek :O   Jó dolgukban , míg más megszenved mindenért Az összekoldult cuccok árából , nagyon is jól él ! Mindenkinek !!! Fogjunk össze emberek ! Ne legyen szerencséjük az ilyeneknek ! Dolgozzon meg Ő is a betevőért , úgy mint más ! Legyen már vége , kezdődjön hát a csaló irtá

Meg kell tanítani … Meddig képes elmenni az ember ? Hiába van szíve tele szeretettel ! Örülnek más lelke fájdalmának , Nem törődve azzal kinek mi fájhat ! Mennyit tűrhet el egy ember ? Mikor a napi léte a porban hever ? Dolgozhat látástól vakulásig, Miközben más cicomázik ? Hol vannak azok az álmok ? Amit gyerekként álmodok ? A boldog család példakép. Eltűnt már nagyon rég ! Más világot élünk és félünk, Pedig most sem henyélünk ! Húzzuk az igát míg élünk , Hogy jobb lesz csak remélünk ! Mikor kikerülsz a suliból Azt hiszed jobb lesz egyből ! Magad ura leszel ,és felnőtt , Döntéseket hozhatsz fejből ! Nem fog irányítani senki ! Nincs több dorgálás , bünti ! Végre vége az sulinak is jupii Mehetek végre én is dolgozni ! Nem gondolkodsz , csak annak örülsz Hogy felnőttél és dönthetsz egyedül ! Aztán ahogy száll az idő, múlnak az évek , Vissza sírod a sulit a boldog gyermek évet ! Míg gyerek voltál a világ rózsaszínű volt , Mert a szülőd , neked

 Kutyaszív Mikor eljött a hajnal , és vérző szívvel , fejjel támolygott ki az odújából , Hatalmas fájdalom amit belül érzett , az eltompult testi kínjai között . A bánat mit magában hordozott évek alatt , amit a gazdájától kaphatott … Gyötrő emlékek öntötték el kitikkadt kis testét -lelkét , túl soká nem bírja már , Hogy mi lesz holnap... nem tudni , de már már látja vélni  a halált Beleborzong , mit vétett mégis a gazdának , hogy ezt érdemelte ... Verték és kínozták majdnem halálra , épp hogy megúszta élve … Nem látott szegény más kiutat , mint hogy menekülőre fogja … Mialatt kóborolt éhen -szomjan az erdőben ,sírást hallani vélt … De így leszakított fülével nagyon halkan jutott el a hang hozzá.. Aztán egyre közelebb ért a hanghoz , és már látta honnan jön , Egy kicsi bokor alól , halk nyöszörgés hallatszott , hát benézett ki ő . Rémült szemeket látott , és furcsán eltorzult kis pofát , így ment tovább , Mikor oda ért és ránézett látta hogy ez egy kis kölyök eb, a

Még egy utolsó pillantás…. Sápadt a holdfény ami fentről ragyog ránk , Farkas ordító hideg van , vacognak a fák ! A madarak is elmentek délre messze messze már , Csend van és béke , kietlen ,üres az egész határ . Az én szívem is üres lett akkor , mikor elmentél , Már nem érzem a hideget ,ami sűvit mint a szél ! Bele mar az arcomba , hideg hatol minden csontomba , Én csak megyek előre , hiába vagy tél olyan goromba ! Vánszorgok , és egyre céltalan , szívem mily' fagyos , Hallok kis dübörgést , elmegy mellettem egy fapados . Hosszasan nézem , amíg el nem tünik a leszálló ködben , Távolodik a hangja , mégis megzavart a merengésemben ! Eljöttem otthonról , mert szeretnék én is szeretve lenni , Már kész vagyok a természet lágy ölében megpihenni . A föld anya óvatosan rám borítja hótakaróját , elringat , Csendben dúdolva a szél is eljött , lágyan meg círógat . A fák és a csupasz ágak suttognak félve körülöttem , Mi lesz veled asszony ? Megfagy ! Hallom mögöttem