Volt valaki...
Volt valaki... Volt valaki aki megégette a lelkem, Szívemet elrabolta és mégis elment, Itt hagyott engem, magányos lettem, Hiába szerettem, mégsem kellettem. Egy szép ragyogó napon találkoztunk, Nagyon megtetszett, és ismerkedtünk, Mikor kezdtem megszeretni elhagyott, Bánt és bennem mély nyomot hagyott. Biztos nem csak nekem fáj a csalódás, De az mindenkinél más, a megbántás, Mikor a kínzott szív sóhajt fájdalmasan, Mert az ember barát nélkül boldogtalan! Volt valaki aki a bús szívembe költözött, Aztán megalázott, elhagyott,meg gyötört, Felálltam, vártam, de nem jött a nyugvás, Tudtam, éreztem ez még nem lemondás! De ezután már nem lesz akkora a bizalom, Ne legyen hát több fájdalom nem akarom! Élet színpada hív még játszani talán még, Volt valaki aki elvitte tőlem a hitemet rég! De a nap is minden reggel mosolyogva kel, A rosszat és kínokat lassan felejtenem kell, Élet megy tovább, jóban csak hinnem kell, Valaki volt és m