Látsz, de vak vagy...



Látsz, de vak vagy...


Nem születtél vaknak,
De szemeid nem látnak!
Nem látod meg a dolgod,
Ami e világra téged hozott!

Segíteni emberen ha éhes,
Szótlan elmenni az vétkes!
Ember attól ember ha érez,
Nem a gyűlölettel mérgez !

Fásult embereket látok csak,
Kik nem vakok de nem látnak!
Elmennek némán gondjaikkal,
Nem törődnek már másokkal!

Nincsen a földön semmi jóság,
Belerúgni másokba vagányság,
De van bizony a másik oldalon,
Hisz lopnak és ölnek gonoszon

Ki lát szemeivel igazán az tudja,
Hogy a jó, a rosszat megbosszulja,
Majd mindenki megfizet egyszer,
Nem kétséges milyen a rendszer!

Az életet nagy kanállal eszed,
Inkább homokba dugod a fejed,
Azt hiszed már ha nem látnak,
Nem lesz rád szüksége a világnak!

Látsz, de vak vagy nem látod a rosszat,
Amivel az emberek naponta harcolnak.
Kiveszett minden érzés az emberekből,
Eltűnt a jóság is már régen a szívekből!

Hát láss ember és érezz, lehet fájdalom,
Ember vagy, legyen szívedben irgalom.
Fogd meg annak kezét ki feléd nyújtja,
Légy a földön az, ki embert összefogja!

Budapest. 2019 . 12. 26.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az idődet ha olvastad a verseimet!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...