Adj még egy esélyt ...


Adj még egy esélyt…

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Ki tudja hol van ...

Kép
Ki tudja hol van ... Ki tudja hol van a boldogság ? Az már nincs is mostanság .. az már rég divatja multa , a gyülölet örökre kiturta ! Ez a két gyűrű oly szép , noha kettő egy ellentét. Pedig mondom én még Valamikor egy pár volt rég ! A szerelem még akkor született ... Mikor az ember nem is létezett! Tücsök , madár, homár és bogár , Minden állat ismerte az érzést már ! Csapatba vagy rajokba esküdtek hüséget, igy volt megteremtve , mert ez szükséglet ! Az érzést . Isten akarta ezt örökre igy , Hogy him és nösténynek legyen ez a frigy :)   Amióta Ádám és Éva létezett , Aztán meg Éva nagyot vétkezett, Azóta nincs meg a boldogság . Mert belopózott a aljasság ! Egy hajnalon Éva evett a tudás fájáról . Azóta eltünt a boldogság a házából ! Pedig a jóisten óva intette Őket , Mégis megszegték az igéretüket ! Az eredendő bünt Jézus a kereszten megváltotta , Ezáltal a büntől isten az embert megfosztotta ! Mégis ennek a népnek mennyi kin jöh...
További információk

Mennyei Sólyom

Kép
Mennyei Sólyom / Falcon Heavenly Nyisd meg a videót és élvezd a vereset! Valamikor régen történt , útra kellt a sólyom, Hogy párt keressen , majd boldog lehessen , Messze vagy túl közel kereste a párját , talán , Nem tudni , hogy történt , a furcsa éjszakán . Ahogy magányosan szelte át a végtelent , Megpillantott egy szomorú sólyomleányt . Nem igen mert közelebb repűlni a sólyom , Csak messzíről fürkészte egy hegy ormon ! Mikor hajnalodott a sólyomlány elrepült , A Solyom vágyón nézte amíg elnem tünt . Valami megmozdult benne , és azt érezte , Ezt a valamit még csak nem is ismerte ! Majd Ő is elindult búsan a messzeségbe , Ahogy szárnyalt , bele repűlt a felhőkbe , Ragyogó fekete szárnya csillogott messze , Aki csak arra repűlt a figyelmét felkelltette ! A Sólyom nem is igazán foglalkozott vele , A sólyom leány járt a fejébe , nem feledte ! Érezte ha rá gondol , melegség járja át a testét , Gyönyörű volt a lány tolla , megfogt...
További információk

Emlékül egy kedves Pipacsnak ...

Kép
Emlékül egy kedves Pipacsnak ...   Kövek közt nött egy élet sarja , Meddig él ? Amig isten akarja ! Mikor a kora esti lepel betakarja , És felébreszti a hajnal harmatja ! Éjjel össze csukódik a virágja , Mikor süt a nap , akkor kinyitja . Még sem magányos ez a kisvirág Tudja jól , hogy övé az egész világ . Boldogan mosolyog a mindennapokra , Hisz rá is mint mindenre ,ragyog a sugara ! Büszkén emelt fővel ide oda hajlong , Szellővel táncol a kiszáradt kő placcon ! Ohh honnan az erő e csöpp virágba ? Milyen pici és vékony vézna a szára ! ,,,Az Istentől kaptam az életem , A földanyában gyökerezem . ''' Búgja a kisviràg csendesen , Én még mindig őt figyelem ! Káprázat és minő csodás, A kővek kőzt élő kisvirág ! Ahogy perzselte a tűző nap ... Mint később elmentem felé... De már csak a szár éldegélt... Kis szirmait elhordta a szél ! Hanjga ma is fülembe cseng , Azt ma is tisztán hallom még . Szeretettel beszél és vidáman , Noha tudta , pá...
További információk