A kővé vált világ ...

A kővé vált világ ...

Én is ! Én is hadd sirjam el egyszer mi bánt !
Kihalt a jóság és a szeretet , kővé vált a világ !
A nap sem úgy süt le ránk , mint sok évvel ezelött ,
Ő is szégyenli magát , univerzum , és isten előtt !

A szél is másként fúj , nem lágy nem csitúl ,
Orkán szerü és élessen hideg legbelül !
A madár is félve ugrál az ágon , és nem vidúl ,
Csak bánatossan bújik össze és nem mozdúl !

A tücsök hangját sem hallani már reggelente ,
hiába hallgatózok , nem hallani sem reggel sem este !
Séta közben leülök egy padra , néha meg meg állok ,
csendessen és szomorúan figyelem e világot ...

Jönnek -mennek az emberek gyorsan sietve ,
Arcukra rá van irva a közöny bélyege !
Nem látok mosolyt ,nem hallok kacajt,
Csak szemükbe nézve csak látom a bajt !

Elsiet elöttem valaki , kutyáját sétáltatva,
Szegény pára ! Feszül a póráz a gazdája rángatja !
Siet mindenki az ideje kiszámolva ,
Pénz ,pénz!Különben a lakása kipakolva !

Hé emberek ! Álljatok meg ! Hé emberek !
Hova lett a jóság ? Hova a szeretet ?
Nem hiszem el ,ez lett a világom ?!
Kővé vált szivek , Közöny az arcokon !?

Fogj egy gyermeket és nézz a szemébe ,
Mily ártatlan ! Vidámság a lelkébe...
Állj meg egy pillanatra , fogd meg a kezét ,
Ne szólj csak nézz rá , Ő ugy is megért !

Földre szállt angyalok ,egytől egyig mind !
Ha mosollyal válaszolsz , Ő boldogan kacsint !
Mert boldog a szive , ha Te is boldog vagy !
Hiába vagy felnött ,az Ő szive mégis nagy !

Talán egyszer észhez tértek emberek ,
a boldogságot , pénzért venni nem lehet ,
Talán ha rájöttök miért volt jó gyermeknek lenni ...
Akkor talán lehetne a világot is jobbá tenni !