Irígység, gonoszság

Ugyan már! Azt hiszed lassacskán,

Király vagy? Te az élet színpadán?

Irigy gondolatok törnek rád olykor,

Ki jobban játszik, nem vét sokszor!

Kárörvendő és gonosz gondolatok,

Mérgeznek belülről s gondolhatod,

Mikor másnak jobban megy a sora,

Mikor a másiknak bővebb a lakoma.

Átkozódol szidsz bűntelen másokat,

Hogy ne legyen jobb vigye a kárhozat.

Mocskos szád öblíted nem akaratlan,

Belsőd az életre most már alkalmatlan.

Valld be most, istennek hátat fordítva ,

A gonosz mindig előjön benned ordítva.

Pedig téged, senki soha, élet se bántott,

Mégis gyűlölöd a hazád és a világot.

Ordít belőled a gonoszság s írígység,

Nem alázkodsz, inkább a fösvénység.

Választod a rosszat hiszed hogy jobb,

De egyszer rá jössz nem így vagy több.

Mégis azt hiszed te vagy az a nyerő,

Ki az ördöggel cimborál és ő a menő.

Lehetsz király rossz s gonoszak között,

De feljebb soha sem állhatsz jók fölött.

Budapest. 2020. 10. 31.

Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva.

Köszönöm a versemre szánt idődet!