Mert létezel!



Mert létezel!


Egyre csak vágyom hogy átölelj,
Öröm nekem az élet mert létezel!
Örül a lelkem kedves szavaidnak,
Szívemben a válasz csókjaidnak!

Minden egyes napom öröm veled,
Legszebb reggel ha veled ébredek.
Mikor átölelsz némán s én tudom,
Te vigyázol rám minden hajnalon.

Mikor bele nézel szemembe érzem,
Nem kell nekem a holnaptól félnem.
Itt vagy velem, csak szeress engem,
Látod édes így jó nagyon a kedvem.

Nem ígérsz, nem ígérek soha semmit,
Nem áltatjuk egymást és soha senkit!
Meddig tart a szerelem ki tudhatja,
Mikor fullad kapcsolatunk kudarcba.

De itt vagyunk egymásnak míg tart,
Ma még látjuk hol van, merre a part!
Élni egymással igazán csak úgy lehet,
Veled van rosszban, veled sír vagy nevet.

Ha mégis eljön az a nap, hát búcsúzunk,
Nincs tovább akkor hát külön álmodunk!
Ha tán, mégis meggondolnád magadat,
Talán, nem húzok magam köré falakat!

Ezért kell a bizalom és az őszinte szavak,
Ne dőljön össze mit felépítettünk partnak.
Szeressük, s tiszteljük egymást amíg lehet,
Adjunk egymásnak felejthetetlen perceket.

Budapest. 2020. 07. 23.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az időt amit a versemre szántál!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...