Mindenem lettél...
Mindenem lettél...
Úgy jöttél, mint
egy tornádó,
Sose hittem, szívem
lakható!
De belaktad s
boldoggá tetted,
Csodás az élet,
édes melletted.
Mindenem lettél s
rád vágytam,
Érted az egész
világot bejártam.
Rólad szól az
élet, a végzetem,
Nélküled én már
nem létezem!
Szemeidben látom,
te is így érzed,
Örökre veled
maradok ha ezt kéred.
Csak jöjj és
szeress nem kell félned,
Ezután megteszek én
mindent érted!
Nappal legeltetem
csak szemeim rajtad,
Éjjel paplan alatt
szeretlek csak akarjad.
Mindenem lettél, el
nem engedlek soha,
Már rabjául ejtett
a szép arcod mosolya!
Megleltelek téged,
de érzem így van jól!
A távolság édes
nem lehet soha akadály,
Mert szívem a
szívednek, hű lakosztály!
Mindenem lettél
ebben a zord világban,
Társra találhattunk
egészen egymásban!
Nem ígérek semmit
hiszen furcsa az élet,
Bármit hoz is,
neked adom én a hűséget!
Fogd a kezem édes
ne engedd el soha,
Jöjjön bármi,
lehet az élet is mostoha!
Tudom tudom sokat
sírtál s szenvedtél,
De tudd szeretlek és
a mindenem lettél!
Budapest. 2020. 05.
04.
Saját szerzemény,
szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az
idődet amit a versemre szántál!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése