Csendben ülök...
Csendben ülök...
Csendben ülök és
létezem,
Nincs kétely mert
lélegzem.
Nézem a tájat épp
pihenek,
Látom ott vannak
emberek.
Természet kicsalja
mind őket,
Öregeket, férfiakat
és nőket.
A meghitt csodás
látványban,
Boldogságot nyújt
magányban.
Színes levelek a
fákon zizegve,
Csak ámul az ember
dideregve.
Látvány ami
lelkünknek gyógyír,
Olvad a hó,
tavaszodik ez a jó hír.
Szép a tél is de
ha eljön a tavasz,
Új év és új a
kezdet amit áldasz!
Új lehetőségeket
kapsz az élettől,
Élj vele és
változz jól a szívedből.
Légy nagyon boldog
és vezessen
szíved el, hol
szépen élni lehessen.
Ha feltöltöd a
lelked e szépséggel,
Betelsz a napnak
meleg fényével.
a csodát és a
szépséget majd áld!
Hogy részese
lehetsz mindennek,
áld hogy létezhetsz
s lélegezhetsz!
Örülj minden egyes
új napodnak,
Lehetőséget se
mindenki kaphat!
Örülj a mának, a
holnap kételyes,
Annak élj mindig
amiért érdemes!
Budapest . 2019. 12.
09 .
Saját szerzemény,
szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az
idődet ha olvastad a versemet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése