Pipacsok közt…
Pipacsok közt…
Zaklatott a lelkem ,
Nyugalmat keresem,
Elhagyott a
kedvesem,
Megcsalt, szenvedem!
Pipacsok közt
járok,
Nyugalmat várok,
Szeretem a virágot,
Boldogságra vágyok!
Bennük van minden,
A világban nincsen,
Szeretet,
gyöngédség,
Kedvesség,
békesség.
Zaklatott a szívem,
Dolgokra rájöttem,
Addig volt neki jó,
Újdonság kapható!
Könnyedén el
dobott,
Mint az ócska
rongyot,
De tudd meg
kedvesem,
Mégsem én
vesztettem!
Jönnél te majd
hozzám,
Akkor már késő
komám!
Amit adtam nem
sajnálom,
Amit én kaptam fáj
nagyon!
De majd egyszer
megtudod,
Milyen emberek a
hazugok!
Mert hazudtál , nem
szerettél,
Kérdeztelek másról
beszéltél!
Pipacsok közt
járok,
Csöndben hezitálok,
Majd egyszer tudom,
Én is megnyugszom!
Azért is ég veled
kedves,
Szemem tőled se
nedves,
A pipacsok földjén
úgy érzem,
Tovább kell mennem
s élnem!
Budapest. 2019 .
szeptember . 18 .
Saját szerzemény,
szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az
idődet ha a verseimet olvasod!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése