Egy szál virág…

Egy szál virág…

Budapest egyik utcáján él egy idős asszony,

Sajnos fiatal , idős vagy akárki nincs pardom,

Napjaiban lassan felörli a betegség a magány,

Nincs semmije étlen él nagy az élelem hiány.

Leejtettek egy zacskó cukrot felvette örömmel,

Hisz nincs semmije amivel csillapíthatta éhét,

Beosztom , gondolta és szépen zsebjébe tette,

Minden nap elővette , és jólesően evett belőle.

Egy nap arra ment egy kisfiú az anyukájával ,

Anyja épp ott állt meg telefonált , a fiucskával,

Toporgott és nézte a nénit , Ő adott egy cukrot,

Tudta jól hogy egy nappal kevesebb élelem jut.

Mégis neki adta a fiunak a cukrot , önzetlenűl,

Aztán elindultak a fiú integetett az asszonynak,

Másnap újra jött a fiú az anyjával , odaszaladt,

És adott neki egy virágot , kenyeret , kolbászt.

Ezentúl mindennap jött a kisgyerek és egyedül,

De a szál virág az nem maradhatott el sohasem !

Mig nem egy nap az asszonyt elvitte a mentő ,

Szerencsére egy kobor kutyus volt a megmentő!

Felhivta a járokelők figyelmét , így hivtak segitőt,

Az asszony teste nem birta tovább majd meghalt,

Napokig nem volt mit ennie , feladta a szervezete,

Bevitték és ellátták így a kórházban volt mit ennie.

Eljött a nap mikor felerősödött így kiengedték a nőt,

Elindult oda ahol a helye volt , hova is ment volna,

Amint odaért látta , a helyén csokornyi virág volt,

Szívét olyan melegség járta át , elmosolyogta magát!

Eszébe jutott az a derék kisfiu akinek kapta a virágját,

Minden napra egy szál virág , most megölelte volna,

Megszámolta 8 szál volt , azt jelenti addig távol volt,

Leült a helyére és ölébe vette a virágokat és várta a fiut .

Meg is érkezett az anyukájával , amikor a fiu meglátta,

Neki állt gyorsan futni felé , és leborult a néni lábai elé,

Átölelte a nénit némán és kezébe adta az egy szál virágot,

Néni sírva fakadt nagyon , most szerette az egész világot!

A kisfiú anyukája akkor ért oda pont , és csak ámult bámult,

Elmondta a néninek a kisfiú süketnéma , és sokat sirt otthon,

Most hogy látja a fiát mennyire boldog , anyuka egyet gondolt,

Megkérdezte a nénit van e rokona vagy valakije , senkije nincs .

Telefonált egyet az anyuka és várt valamit , mondta a néninek,

Ennyi az összes kis tulajdona ? Igen ,válaszolta a néni és sírt !

Megjött hamar az autó , beszállította a nénit és a kisfiát a kocsiba,

És elindultak a kisfiú otthona felé , ami már a néninek is otthona!

Budapest . 2019 . Július . 20 .

Saját szerzemény . Minden jog  fenntartva !
Köszönöm az idődet ha elolvasod a versem :)