Eltévedt szerelem

Mikor van valaki ki meghódítja szíved,

De ő neki más kell mégis mást szeret.

Mikor szembesülsz és kiderül a titok,

Megtartod ezután magadnak a titkod.

Az idő halad, de őt még sem feleded,

Fáj a múlt és tudod el kell engedned.

És hiába akarod de nem sikerül látod,

Néha álmodsz, mi elfedi a valóságot.

Gyötrelmes éjszakák , futó kapcsolatok,

Őt akkor sem feleded a lelkedbe ivódott.

Egynap megtudod , ő is így járt a nővel,

Sors keze lecsap, s te jársz emelt fővel.

Te már tudod hogy milyen mást szeretni,

Mikor a szerelmed nem akar észre venni.

Csapta a szelet rendesen , miközben élt,

Csapodár volt, küzdött más szerelméért.

Ha nem tévedt volna el az a szerelmetek,

Miként tudod , rég egymással élhetnétek.

Te őt, ő pedig másba volt szerelmetes,

Szomorú , mert az élet nem volt kegyes.

Oly nehéz az élet, néha nem igazságos,

Pár eltévedt szerelem, már mulatságos.

A szívek törnek, lelkek sírnak kóborolva,

Keresik a boldogságot , néha robotolva!

Budapest. 2020. 10. 22.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm a versemre szánt időt !