Ó ha átölellek...

 

Ó ha átölellek...


Ó ha átölellek Föld, vajon mit látnak?

Szüksége van az ölelésre a Világnak!

Szeretetet hoztam és mosolyt arcodra,

Békét szívedbe, jól élni nem harcolva.


Szeretni, becsülni egymást emberek,

Ezek nélkül élni a földön nem lehet.

Szeretnélek átölelni, csituljon lelked,

Ne érezz annyi fájdalmat, ott benned!


Nem csak az magányos, ki egyedül él,

Társsal, családdal, boldogságot remél.

Kivel nem törődnek és nincs szeretve,

Hiába akkor minden szó, beteg a lelke.


Néha úgy érzem magam, mint a vándor,

E világra eljővén, csak kis szeretetet szór.

Óh sokszor érzem, hiába telve a szívem,

Mikor egyedül kevés vagyok, én itt lenn.


De tudom, akit hozzám irányít az isten,

Azoknak a szeretetből, hiányuk nincsen.

Jöjj hát, adok belőle neked is, van belőle,

Nekem mindig jut és marad is későbbre!



Mert mellkasomban, míg e szív dobban,

Ha nincs szereteted, kaphatsz nyomban.

Nem elosztom, hiszen ez el nem fogyhat,

De ki önzetlen szeret, csak is az oszthat!


De ettől ötlettől vezérelve, íródik e versem,

Emberek, most ha kell, én ezt is elkezdem!

Akinek van hatalmas szíve és hű szeretete,

Osszuk meg, ne sajnáld, e világon szerte!


Adjatok belőle, mert ember már elfelejtette,

Milyen az, ha törődik és a másikat szerette!

Milyen az, mikor önzetlen szeret mindenkit,

S milyen, mikor szeretve lenni, éli az életét!


Hát én most átölelem az egész világot s téged,

Érezd a törődést, önzetlen szeretetem, végleg!

És kérlek! Tedd ezt meg te is, hiszen már érted,

A világnak szüksége van Rád, ha nem is kérted!




Óhh mert ha átölellek te Föld, kell azt is érezned,

Hogy nem szabad neked meghalnod, elvérezned!

Hogy az ember, fenn maradjon itt ezen a földön.

Adj szeretetet, törődést, végleg ne csak kölcsön!


Ó könnyezek, adj szeretetet kicsiknek, öregeknek,

Szívem sajog, szomorúan járok emberek köztetek!

Mert érzem azt a sok szenvedést és önző életeteket,

Látom a szomorú, kedvetlen és élettelen embereket!


Ezért hát azt kívánom, teljen meg szíved szeretettel,

Érezd jól magad, éljél boldogan szívből jó kedvvel!

Most érezd azt, ahogy önzetlen szeretve átölellek,

Ugye már sokkal jobb? Ezért is Mindenkit ölelek!


Érezd jól magad !!!!


Add és vidd tovább ezt a két szót!

,, MINDENKIT ÖLELEK!!! ''


Budapest. 2020. 08. 18. - án induljon el ez a SZERETETLÁNC :)


Osztható tovább vihető eredeti állapotában!

Köszönöm a megosztásokat és az idődet amit erre a versre szántál!!!


Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...