Egyetlen szó...
Egyetlen szó...
Egyetlen
szó, mit kérek tőled,
Szeress
s ölellek ahogy kéred.
Mert
amit én kérek, nem teszed,
Eltűnök
az életedből, elmegyek!
Egyetlen
szó, ami boldoggá tesz,
Ha
kimondod azt, hogy szeretsz.
Ha
átölelsz és a szemembe nézel,
Boldog
vagyok én, ezzel a nővel.
Csak
egyetlen szó, ami kell nekem,
Amivel
boldoggá teszed, az életem.
Ezért
lesznek az éjszakák is szebbek,
És
talán legszebbek, a kora reggelek.
Hozzád
bújva, úgy aludni el, de szeretek,
Ébredni
is veled, álom szépek a reggelek!
Egyetlen
szó, mond ki mert arra vágyom,
Szeretlek,
a minden vagy ezen a világon!
Mikor
napnak vége, eljő majd az este,
Hozzád
bújva, a fáradt gőzt kiengedve.
Átölellek,
lágyan megsimítom arcodat,
Érzem
szeretsz, szebbé tetted napomat!
Egyetlen
szó, mivel boldoggá tehetsz,
Mivel
szívemhez s lelkemhez érhetsz!
Hiszen
már oly sok csalódáson ment át,
Már
nem hittem azt, valaha kap szikrát!
De
jöttél, és egyetlen szóval le győztél,
Hiányzol,
mi rosszabb minden percnél!
Ha
nem vagy velem, fáj a sajgó szívem,
Tán
életemben ez a legnagyobb vétkem!
Budapest.
2020. 08. 20.
Saját
szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm
a versemre szánt idődet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése