A halál árnyékában / 10.Befejező rész
A
halál árnyékában
10.
Befejező
rész
Előzmény :
- Isten meddig éljek
a halál árnyékában ??? - fohászkodott Krisztin…
- Akkor nem tudott
végezni velem, most sem fog mert megfogom védeni magamat !!!-
hangosan gondolkodott a lány...
- Holnap elmondom
Roger-nek amit tudok róla. De reggel szólok Kreppnek hogy hívja
ide be a kórházba.
Remélem minél
hamarabb elkapják ezt a mocskot és többé nem kell rettegni tőle
… Szegény Gina is mit szenvedhetett … és már már elsírta
magát .. de eszébe jutott babát vár és most erősnek kell
lennie. A tét a saját és a gyermeke élete.
Folytatás:
Krisztin reggel
mikor felébredt, felhívta Rogert és mondta Neki hogy szeretne vele
beszélni négyszemközt. Megállapodtak hogy 10 óra felé be megy
Roger hozzá . A reggeli vizitkor még Krepp is meglátogatta.
- Jó reggelt
Krisztin. Hogy érzi magát ? - kérdezte Krepp.
- Jól köszönöm
szépen , sokkal jobban. Szóltam Roger őrmesternek hogy beszélni
szeretnék vele , minden világos már , összeállt a kép .
Emlékszem mindenre , azt szeretném hogy elkapják Gina gyilkosát!
Ennyivel tartozom a barátnőmnek .- sóhajtotta Krisztin és egy
könnycseppet kitörölt a szeméből.
-No ez igazán jó
hír, még ha szomorú is … - mondta a lánynak Krepp.
Miután végeztek a
Kapitányságon Leó és George , megbeszélték a dolgokat. Elmentek
George anyjához. Aki már izgatottan várta a fejleményeket mert
nem tudta mi van a fiával.
Leó felvázolta a
tényeket és hogy mit mondott Roger a Kapitányságon.
- Most őszintén
mondd meg milyen büntetést szabhatnak ki a fiamnak Leó? - kérdezte
az asszony aggódva.
- Ha olyan a bíróság
akkor pénzbüntetést illetve közügyektől való eltiltást adnak
, vagyis 2 év felfüggesztettet, minimum. Mert ez súlyos testi
sértés, még ha nem is előre kitervelt volt. Mivel nem büntetett
előéletű a vádlott ezért börtönt nem fog kapni… igaz vannak
kivételes esetek is mikor nincs megbánás az súlyosbítja a
büntetést .. de ebben az esetben most George feladta magát így ez
enyhítő körülménynek számít.- vázolta fel Leó a tényeket.
Az asszony ránézett
a fiára…
- Mond fiam megérte
ez neked, Mennyit mondtam hagyj fel Krisztinnel …
- Anya én most is
szeretem Krisztint, a szívemnek nem tudok parancsolni… ezt meg
kell hogy értsed. Látni szeretném és engedélyt akarok kérni
hogy láthassam , de Leó is azt mondta hogy amíg a tárgyalás meg
nem lesz addig nem találkozhatunk… ez felettébb szomorúvá tesz…
De megpróbálunk beszélni az Őrmesterrel, tegyen kivételt, hisz
nem gyilkos vagyok...Remélem hamar kitűzik a tárgyalást.- mondta
George az anyjának, és nagyot sóhajtott majd lehajtotta a fejét.
- Féltékeny voltam
arra a srácra és vagyok is … ezért vesztettem el a fejem… -
mondta George.
- Ha engedtem volna
beszélni Krisztint a sráccal , lehet nem is így történt volna
mindez , hiszen ami köztünk történt azt nem felejtem el tán
soha… - gondolkodott hangosan George.
- Ennyire soha nem
szerettem senkit anyám ! - fájdalmasan nyögött fel George.
Aztán Leóval
elindultak újra a kapitányságra, hogy engedélyt kérjenek a
látogatásra.
Közben Roger odaért
Krisztin-hez és a lány elmondott mindent az Őrmesternek.
- Krisztin! Be kell
vinnem a Kapitányságra mert írásban fel kell hogy vegyük a
jegyzőkönyvbe is a vallomását. Öltözzön fel és jövök
magáért, addig átmegyek Krepp főorvoshoz is és beszélek Dr
Paullal hogy elviszem egy pár órára. - mondta Roger a lánynak és
kisétált a szobából.
Később ment Roger
és elindultak a kapitányságra a lánnyal. Mindent jegyzőkönyveztek
és Krisztinnek kicsit ki kellett ülnie és várakozni hogy alá
írhassa a jegyzőkönyvet.
Miközben George és
Leó odaértek a kapitányságra…
Mikor meglátták
egymást Krisztin és George, szinte megállt a levegő is. Csak
nézték egymást sokáig. Leo nem szólt a háttérben maradt és
figyelte a lány reakcióját. Krisztin felállt és elindult George
felé … George csak csodálattal nézte a lány fakó arcát és
gyönyörű vörös haját. Egy percre sem vette le róla a szemét.
Ekkor George elindult Krisztin felé és megálltak egymással
szemben , majd George megsimogatta Krisztin arcát és haját.
- Drágám életem!
Ne haragudj rám kérlek, könyörgöm! A féltékenység elvette az
eszemet! Nagyon szeretlek! - mondta George a lánynak , aki hagyta
had simogassa a férfi az arcát és nagyon jól esett a bocsánat
kérése. Szinte erre vágyott hogy a férfi kérjen bocsánatot
tőle. Most tudatosult a lányban is hogy George iránti érzelme
mennyire felülkerekedett benne mióta rájött hogy Robyval nem
összeillők és mikor kiderült hogy George gyermekét viseli a
szíve alatt. De nem mondja el neki, még nem akarja hogy tudja
George azt, hogy a gyermeküket várja Krisztin.
- Már nem haragszom
George… - szólalt meg a lány.
- Nem te tehetsz
róla hogy ez így történt , vagyis nem csak te, én is épp oly
bűnös vagyok ebben. - válaszolta a lány.
Erre George átölelte
a lányt, aki viszonozta az ölelést. Majd hosszasan megcsókolták
egymást.
- Szeretsz Krisztin?
- kérdezte George a lányt és mélyen a szemébe nézett.
- Igen! Szeretlek
George Mechyou! - válaszolta Krisztin.
Erre felkapta a nagy
boldogságában George és pördült vele egyet. Erre ért ki Roger
látva mindezt elmosolyodott. Leo odament Rogerhez és elmondta azért
jöttek hogy engedélyt kérhessenek arra hogy láthassa George
Krisztint. Aztán itt hogy össze futottak már nem tudta
megakadályozni hogy ne beszélhessenek egymással. De valamit tenni
kell hogy ne legyen ebből tárgyalás... hiszen megoldódott ez az
ügy, most inkább a gyilkosra kéne fókuszálni. Így Roger
megzavarta a kis boldogságukat felfedező párocskát és behívta
mindkettőjüket az irodájába.
- Nos mivel látom
nincs maguk közt semmi haragosdi… felvázolom Krisztin helyzetét.
- kezdte Roger, majd ránézett Krisztinre.
- Krisztin, a kórház
hivatalból tett feljelentést a sérülése miatt. De mivel Ön a
sértett, az áldozat jobban mondva … ezért a feljelentést Ön
mint sértett vissza is vonhatja. - folytatta Roger.
- Igen Őrmester
akkor vissza szeretném vonni. - vágta rá Krisztin.
- Ezt írásban is
le kell fektetni, mert az ügyészségen vannak a vallomások.-
mondta Roger.
- Rendben Őrmester
, én aláírom és meg is indokolom ha kell miért vonom vissza. -
felelte a lány.
- Jól van! Akkor
megkérem George Mechyou-t addig míg elkészülünk fáradjon ki és
várakozzon míg be nem hívom. - fordult George felé, majd
kikísérte a folyosóra a férfit.
Mikor kiment George,
Krisztinre nézett Roger.
- Sok mindent nem
értek, de ez a maga döntése kislány. - kezdte az Őrmester.
Elővett egy nyomtatványt és Krisztin elé tette.
- Ezt töltse ki
kérem és a megjegyzésekhez írja le miért vonja vissza a
feljelentést. - mondta Krisztin-nek , majd adott egy tollat Neki és
az ablakhoz sétált.
Krisztin pedig neki
állt kitölteni a lapot. Mikor végzett szólt Rogernak.
- Készen vagyok
Őrmester! - és átadta a papirost Rogernek a lány.
Roger átnézte és
majd kiesett a kezéből a papír mikor a megjegyzéseknél olvasta ,
hogy Krisztinnek babája lesz és az apa nem más mint George
Mechyou!
- Óhh óhh ! Így
minden világos hogy miért akarja a feljelentést semmisnek venni…
Ezt a papírt mindjárt átküldöm az ügyészeknek ! - mondta a
lánynak Roger.
- Még egy kérdés
kislány! George tudja már hogy apa lesz ?
- Még nem mondtam
el neki! - mondta Krisztin.
- Pedig tudnia kell
róla Krisztin! Meddig akarja titkolni?- kérdezte Roger.
- Nem tudom! Azt sem
hogyan reagálna rá… - felelte Krisztin és lehajtotta a fejét.
- Mi sem egyszerűbb,
behívatom George-t és mondja el neki itt és most!- válaszolta
Roger.
- Hát jó! Rendben!
Elmondom neki akkor… - felelte Krisztin.
Roger kiszólt
George-nak , most bejöhet…
George belépett és
Krisztin-re pillantott, majd ránézett Roger-re.
- Krisztin szeretne
mondani magának valamit. - mondta Roger.
- Igen? Valami baj
van drágám? - kérdezte George Krisztin-t.
- Nem nincs semmi
baj! Csak van egy icipici dolog amit tudnod kell. - mondta Krisztin
és felállt elindult George felé, aki még mindig az ajtóban
téblábolt.
Krisztin elé állt
és mélyen a szemébe nézett George-nak.
- Tudnod kell George
Mechyou hogy gyermeket várok. - mondta Krisztin.
- Te??? És Tőlem???
Úristen!!! El sem hiszem!!! Apa leszek!!! - kiáltott fel George.
Meg sem várva a választ amiben tökéletesen biztos volt, hisz
Krisztin szűz volt, semmi kétsége nem volt hogy nem az övé a
gyermek … felkapta a lányt és csak csókolta hosszan és
boldogan! Úgy érezte George ez élete legcsodálatosabb napja.
- Nos khmm… -
köszörülte a torkát Roger, hogy kicsit megzavarja a
boldogságukat, igaz nem szívesen.
- Most hogy ez a
dolog Happy – vel végződött azért még van itt valami. - mondta
Roger.
- A gyilkos még
szabadlábon van és amíg el nem kapjuk Krisztin-nek egy megfelelő
helyet kell találni ahol biztonságban lehet. - folytatta Roger.
- Elvinném anyámhoz
… - felelte George.
- Állítok oda pár
biztonsági őrt és ott nem kell attól tartani hogy a gyilkos
megtalálja Krisztin-t. Feltéve ha jó ötlet ez … - válaszolta
George.
- Előtte anyámékhoz
szeretnék elmenni és szeretnék velük beszélni. Megoldható
lenne? - kérdezte Krisztin.
- Azt hiszem igen! -
felelte Roger.
- Adok két járőrt
aki elviszi magukat a szülőkhöz és George lakásához, ők fognak
ott lenni amíg a gyilkost el nem kapják. - tette hozzá az
Őrmester.
- Rendben. -
felelték majdnem egyszerre a fiatalok.
Aztán kiszólt
Roger telefonon a titkárnőnek hogy szóljon Leónak jöjjön be.
Leónak aztán
elmondott Roger mindent és Ő elmehetett. George és Krisztin pedig
kint várakoznak majd a további intézkedéssel kapcsolatban.
Roger felhívta
Kreppet hogy elmondja neki is a fejleményeket és hogy Dr. Paul
Romen aki a lány kezelője vele is beszéljen, mert Krisztin- nek
veszélyes lenne a kórházban maradnia. Krepp és Roger szerint
nincs már szükség a kezelésekre hiszen Krisztin emlékszik már
mindenre. A lány holmiját majd Krepp és Roger leviszi a szüleinek,
mert tájékoztatni kell őket is a történtekről.
De ha már
Krisztinék is oda mennek így abban állapodtak meg hogy együtt
mennek le, fő az óvatosság... Krisztinékkel és átbeszélik hogy
lesz a továbbiakban a szülőkkel a dolgot.
Aztán már csak
Kreppet várták hozza Krisztin cuccait el a kórházból.
Mikor megérkezett,
elindultak Krisztin szüleihez Richmond- ba Virginia kis városába.
Washington- tól nem messze van Richmond, így hamar letudják az
utat. Majd ha haza érnek akkor meg beszélnek George anyjával is.
Még dél sem volt,
oda értek Richmondba és mikor a ház felé mentek látták nagyon
sok rendőr és mentő állt a lány szülei házuk előtt. Egyből
gyanakodni kezdtek és gyorsan kiszálltak majd Roger oda ment az
egyik rendőrtől kérdezte meg mi történt. Miközben igazolta
magát és bemutatta a szülők lányát és a többieket. Majd félre
vonulva beszéltek.
- Gyilkosság
történt! A feleség míg elment vásárolni addig a férjet valaki
megölte. Most azt próbáljuk kinyomozni ki lehetett az, mert itt a
családnak nem volt ellensége és haragosa.- felelte a rendőr.
- Mi tudjuk ki volt
a gyilkos , valószínűleg az, aki Krisztin-t a lányukat is
megakarja ölni. És Gina-t is megölte , meg még jó pár nő és
férfi halála szárad a lelkén. - válaszolva a kérdésre felelte
Roger.
- Személyleírás
is van róla? Tudják kit keresnek? - kérdezte a megjelent rendőr
tiszt is . Aki pedig bemutatkozva hogy Ő a bűncselekmény
kiderítésének a vezetője , Scott Wiply őrmester.
- Még tart a
helyszínelés, mert a bűntény ma a délelőtti órákban történt,
pár órája. A feleség viszont nagyon rossz állapotban van, be is
vitték a kórházba. Infarktus jelei jelentkeztek nála… az
intenzíven ápolják, de az életveszély nem áll fent a dokik
megállapítása szerint. Ezért nincs aggodalomra semmi ok. - tette
hozzá Scott őrmester.
- Igen már tudjuk
kit keresünk! Krisztin teljes személyleírást adott a gyilkosról
, és van amit a leírása alapján rajzoltak. Egy pszichopata
gyilkos aki a büntetés végrehajtásakor egy elmegyógyintézetben
töltötte a büntetését. Megölte egyik gondozót és az őrt is
és megszökött… Nagy erőkkel folytatjuk a keresését. A neve
Billy Mondega, több előre megfontoltan elkövetett gyilkosság
szárad a lelkén. Amiket elkövetett mielőtt elítélték és most
a szökése után is sok embernek okozta a halálát. - mondta
Roger.
- Ennek a mocsoknak
kötél járna… - válaszolta Scott.
- Ha rajtam múlik
golyót kap a fejébe, többé ne kapjon még egy esélyt a
szökésre!! - vágta rá Roger.
- Az ilyennek
volnának jogai … - gondolkodott hangosan Scott.
- Hmm … hát ha
rajtam múlna tennék róla hogy ne kerüljön többet ilyen
helyzetbe! - felelte Roger.
- Menjünk….
Krisztinnek tudnia kell mi történt a szüleivel , de a mostani
állapotára tekintettel, óvatosnak kell lenni mert gyermeket vár.
- mondta Scottnak Roger, és elindultak a többiekhez akik már
türelmetlenül toporogtak.
Krisztin aki már
sejtette hogy valami baj történt …. majd nem elájult mikor
megtudta az apját megölte az a gyilkos. De most inkább a bosszú
kerekedett felül rajta. Látni lehetett hogy felgyülemlett a düh
benne amit a lány érzett. Látták amint végig simogatta a hasát
…
- Én megölöm ezt
a mocskot ! Ezt a rémálmot megszüntetem! - fakadt ki Krisztin.
- Van egy ötletem
Őrmester! Ki kell ugrasztani a bokorból ezt a mocskot! Én leszek a
csali! Ha benne vannak. Vállalom a kockázatot. De van egy kérésem.
Egy pisztolyt akarok venni, és mutassák meg hogy kell használni. -
válaszolta a lány akinek a hangjában hatalmas gyűlölet érződött.
De nem ítélhették el érte…. hiszen a családját, a barátnőjét
veszítette el a gyilkos által.
- No ezt azért ki
kell dolgozni… - válaszolta Scott és ránézett Rogerre, aki
bólintott.
- Megoldható igen
de Krisztin , jól meg gondolta? Veszélyeztetné a gyermekét?-
kérdezte Roger.
- Azt már nem! -
kiáltotta George.
- Nem és nem ! Nem
engedhetlek ennek a gyilkosnak a közelébe! Féltelek! - mondta
George a lányhoz fordulva.
- De igen George!
Ennek véget kell vetni… és én leszek a csali. Én bízok a két
Őrmesterben és a rendőrökben. - csitítgatta Krisztin George-t.
- Jöjjenek be velem
a kapitányságra. - javasolta Scott.
Mikor beértek az
őrsre, leültette az irodájában Scott az embereket, és telefonált
egyik emberének jöjjön be , aki szakértőnek számít az ilyen
esetekben.
- Bemutatom Bigel
Torrow nemzetközi bűnüldözési szakértőnket. - mondta Scott.
Helyet foglalt Bigel és Scott felvázolta a helyzetet. Majd elmondta
a lány mire készül és hogy az ügy fel legyen göngyölítve a
rendőrség bele menne ebbe... de a lányt fel kell készíteni.
Ennek a kidolgozásában kérik a segítséget és a lány
felkészítésében.
George csak
hallgatta egyszer csak felkiálltott!
- Meg van ! Igen !
Kitaláltam hogy legyen ! Csapdát állítsunk a gyilkosnak ? Meg van
hogyan! - mondta George.
A többiek kérdőn
néztek rá.
- Na akkor meséljen
fiatalember! Kíváncsian várjuk! - mondta Roger és kérdőn nézték
mind George-t.
- A Favorit gyár az
enyém. Ahol Krisztin és Gina dolgozott. - kezdett bele George.
- Mivel egy jól
működő cégről van szó így szoktunk hirdetményt, meg a
termékeinkről információkat kiadatni a médiában. Washingtonban
mindenki ismeri a céget. - folytatta a férfi.
- Szóval arról van
szó mi lenne ha Krisztin vissza térésére egy ünnepséget
rendeznénk. Azt pedig meg kell ünnepelni mert Krisztin egy tudós
aki Ginával fejlesztett ki egy olyan készítményt ami a
testépítőknek növeli az izomzatát. Most már a gyártása
folyik, ezáltal aktuális is lenne ha Krisztint mint feltalálót
újra a munkahelyén látnák. Ez pedig fülébe jutna a gyilkosnak
is, már csak az a kérdés, hogy hogyan lehet elrendezni azt hogy
Krisztin-nel találkozhatna a gyár területén, azt pedig előre
kell megrendezni nekünk, mert ha a gyilkos agyalna az végzetes
lehetne, így meg fel tudna készülni a rendőrség is rá. Mert az
biztos hogy valahonnan figyelné az egész összejövetelt és egy
megfelelő alkalommal le is csapna Krisztin-re. Viszont ehhez már
egyáltalán nincs gőzöm hogy lehet ezt megrendezni. Mondta George
és a többiekre nézett.
Azok elgondolkodva
néztek egymásra és Bigel szólalt meg elsőre.
- Hmm ! Nem rossz !
Egész jó az elgondolás! Viszont azt javasolnám, ne a gyár
területén legyen megrendezve hanem egy étteremben, ahova
könnyebben bejutna a gyilkos. Igaz ezzel szinte céltáblát
állítunk Krisztin-re is, és nagyon résen kell lenni ám,
elvegyülni az emberek között és ugrásra készen állni. Kis hiba
és az Krisztin életébe kerülhet. - mondta elgondolkodva Bigel.
- De támogatom az
ötletet ! Maga fiatalember egy elveszett Bűnüldözési szakértő
! - nevetett Bigel.
- De minden viccet
félre ez egy jó alapötlet és kivitelezhető is.- fordult Rogerhez
és Scottra nézett Bigel.
- Scott? Mit
javasolsz, hogy induljunk neki? Menjünk fel a terembe és közösen
dolgozzuk ki. Szerinted ? - kérdezte Bigel Scott őrmestert.
- Jól van. Adok két
rendőrt a fiatalok mellé és menjenek haza , aztán ha kész a terv
akkor vissza megyünk Washingtonba. Az éttermet is ki kell nézni
melyik legyen. Ez pár napot igénybe fog venni de így is előbbre
vagyunk, mert már a terv egyik fele meg van. - mondta Roger és
felállt majd szólt Scottnak hogy egy embert adjon még Krisztinék
mellé. Washingtonban lakik George anyja de a város széle felé,
távol a belvárostól. George anyjának a háza udvarán 3
Doberman... jól kiképzett erős kutyák uralkodtak az udvaron,
ezért bajos lehetne bárkinek is a bejutás. Így nem kell aggódni
hogy valaki esetleg bejutna és ártana az anyjának vagy Krisztin -
nek …
Így is lett
Krisztin és George elmentek a férfi anyjához ahol Krisztin
biztonságban lesz.
George látta az
anyján nem repdesett az örömtől, de annak viszont örült hogy
gyerekük lesz. Az asszony merte remélni hogy a lány is
megváltozott kicsit és nem az a flörtölős kis mimóza aki anno
volt.
Krisztin-nek
megmutatta a vendégszobát és a fürdőt is megmutatta hol tudja
rendbe tenni magát a lány. Aztán magára hagyta, lement a fiához.
Elég volt csak ránéznie és látszott rajta hogy boldog de a
száját keserűen összeszorította. De tudta az asszony hogy a fia
nem szeretné elveszíteni azt a nőt akit szeret, és az élete árán
is megvédené bárkitől. Annyira már ismeri a saját gyerekét.
- És most mi lesz
fiam? - csak annyit kérdett az anyja.
- Sajnos ez
rendőrségi ügy ebbe nem avathatlak bele, de megtudod időben. -
mondta sajnálkozva George. De megtiltották bármit is mondjon az
anyjának az ügyből kifolyólag.
Krisztin most
először maradt magára a történtek után. Mikor az apjára
gondolt patakzottak a könnyei és arra gondolt hogy az anyjának
csak szerencsén múlott az élete , mert ha otthon marad őt is
megölte volna a gyilkos. Majd ledőlt az ágyra és el is aludt.
Közben a
rendőrőrsön nagy jövés menés volt. Mindenki rá lett állítva
az ügyre. Az éttermeket átnézték hol legyen a csali. Aztán egy
olyan étteremre bukkantak ami a Favorit gyártól nem messze volt.
Épp jókor mert tatarozásra pont be akarták zárni. A tulajjal
megegyeztek és jöhetett az átépítés . Kamerákat és biztonsági
berendezéseket szereltek fel , nem látható helyekre , hogy azt
szabad szemmel ne lehessen észre venni. Frissítő festést és
néhol falat bontottak … Mikor elvégeztek megkezdődhetett a terv
lefektetése. Begyakoroltak mindent . Krisztin és George is velük
voltak , naponta gyakoroltak , szinte minden helyzetet végig vettek
amire csak számíthattak a gyilkos megjelenésével. Közben George
is a vállalat hirdetését feladhatta , mivel minden a helyére
került . Meg van az ünnepség időpontja is … és most várakoztak
, Krisztin – en látszott a fáradtság nagyon . George elvitte
haza és lepihenhetett . 3 nap múlva ünnepség … Nagyon nehezen
telt az a 3 nap… de eljött ...
Már reggel
elfoglalta mindenki a helyét a begyakoroltak szerint.
9 óra felé
megjelentek az első vendégek, aztán 10 óráig a többiek is
megérkeztek. George és Krisztin is már várták őket. Majd George
beszélt :
- Köszönöm kedves
kollégák , kolleginák hogy ezen a csodás napon itt egybe
gyűltünk!
- Szeretném
megköszönni a munkátokat és a jövőbeni munkátokat is ! A
Favorit nem tartana itt nélkületek ahol most tart ! Az elmúlt 3 év
alatt rengeteg megkeresést kaptunk . Most pedig kiemelnék 2 hölgyet
név szerint mert a feltalálásuk után nagyon szépen profitált a
cég!
Mint azt tudjátok
Krisztin Parker és a barátnője Gina Forest aki rettenetes
körülmények közt elhunyt. Itt és most megemlékezünk egy 5
perces néma csönddel és folytatjuk a munkát.
Aztán George
elhallgatott és ránézett szeretett Krisztin-jére … aki egy
könnycseppet törölt le épp az arcáról. George rámosolygott
aztán folytatta a beszédet.
- Köszönöm nektek
kedves kollégák és kolleginák hogy mindig számíthattam rátok !
Vagytok egy páran akik még az édesapám, Dr. Favorl Mechyou
professzor idejében is itt dolgoztak... Őket nagyon is becsülöm ,
hiszen sokat tanultam tőlük és ez azért van hogy még itt vagytok
gondolom mert én is beváltam mindenkinek , és lehetett velem
együtt dolgozni! - mondta mosolyogva George.
Most a teremben
hangos taps áradt és többen bólogatva helyeseltek, sokan könnybe
lábadt szemmel emlékeztek meg George apjáról, akit nagyon
tiszteltek és szerettek. Akinek a nevét a cég tovább viszi. Mert
Dr. Favorl Mechyou professzor a saját nevéből alkotta a Favorit
vállalatot immár 40 éve!
- Most pedig szóljon
kicsit ez az este Krisztin Parkar- ről is , hiszen vissza tért
közénk! A favorit és én sokat köszönhetünk Krisztin-nek és
Giná-nak! Ők fejlesztették ki a legújabb termékünket, ami a
testépítőknek csodaszerként használ. Rengeteg megrendelést
kaptunk az utóbbi hónapokban. Sok viszontagságos hónap után
először gyűltünk itt egybe. - majd kicsit elhallgatott George és
így folytatta a beszédet.
- Mielőtt még
szóbeszéd tárgyai lennénk, igen jól látjátok! Krisztin és én
szeretjük egymást és hamarosan összefogunk házasodni ! - mondta
George és rámosolygott Krisztin-re szerelmesen, aki kicsit zavarba
jött de azért vissza mosolygott és biccentett a fejével George
felé.
- Nos kedves
kollégák és kolleginák! Kezdődjön az ünnepség, ezzel a hálám
jeléül hogy kitartottatok és minden erőtökkel a Favoritban helyt
álltatok ! Köszönöm Mindenkinek, azt hiszem nem tudom elégszer
megköszönni ! Induljon a buli ! Érezzétek jól magatokat! - ezzel
odament Krisztin-hez és lágyan megcsókolta. A többiek pedig
megtapsolták és kiabáltak , sok boldogságot az ifjú párnak!
Majd elvonultak és a hátsó részben ahol már a rendőrök civil
ruhákba öltözve , igazították el a párt hogy mit kell tenniük
ha a gyilkos megjelenik. Krisztin szabályosan remegett már olyan
ideges volt. De George mellette volt és megnyugtatóan simogatta a
kezét.
Minden rendőr
ugrásra készen várt .. A buli a teremben zajlott és nem sejtették
hogy mi áll ennek az egész megrendezett ünnepségnek a hátterében.
Nem tehettek mást
csak vártak.
Miközben Billy azon
törte a fejét hogyan férkőzhetne Krisztin közelébe. Felmérte a
terepet és úgy döntött hogy vár türelmesen. Most nagyon nem
szeretett volna lebukni… Valami nem tetszett.
Billynek, túl szép
volt hogy hirdették a bulit miközben zártkörű volt… hiszen
céges buli, ez senkinek eszébe sem jutott hogy itt és így bukott
minden… A gyilkosnak nem volt nehéz kitalálni hogy ez egy csapda.
Billy arra gondolt, lesz még alkalom, hogy a lányt elkapja… Így
várt és nem mozdult a búvóhelyéről… majd később körül néz
ha besötétedik.
A Favorit dolgozói
ebből mit sem sejtve jól mulattak csak az érintettek voltak
pattanásig feszülten. Várták a gyilkost, Krisztin is ideges volt
, feszült. A rendőrök a szemükkel kísérték akár merre ment a
lány, George pedig beszélgetett a kollégákkal próbált azért
figyelni Krisztin-re is , de tudta a civil ruhás rendőrök nem
hagynák őt hogy a gyilkos elkaphassa. Krisztin közben már eléggé
rosszul érezte magát… a sok étel szag , ital szag… kiment a
kijárat elé nagy levegőket vett, így kicsit jobban lett. Volt az
ajtó előtt egy biztonsági őr attól kérdezte van e egy cigije,
nagyon kívánta, pedig nem szabadna.. de az őr megkínálta és
rágyújtott majd hosszan szívott belőle egyet, kettőt és körül
nézett . A rendőrök nem mentek ki utána de pattanásig feszülten
várakoztak hátha lecsap a gyilkos.
Mikor Krisztin
eldobta a cigijét elment be és a vendégek közt elvegyülve eltűnt
a látókörből. Sietett a wc-re ami lent volt egy fél szinttel
lejjebb. Mióta babát vár állandóan vizelési ingere van ,
utálta… de mit tehetett.. Benyitott a wc-re és gyorsan bezárta
maga mögött az ajtót még véletlen se tudjon bejönni senki sem
utána … majd ráült a vécére és megkönnyebbült. Mikor húzta
fel a bugyiját egy furcsa zajra lett figyelmes, mintha ajtó
csukódott volna… De tudta Krisztin az ajtót belülről bezárta,
most szinte majd elájult hogy ki lehet a wc- ben rajta kívül hisz
üres volt, nem volt bent senki…
Szinte mozdulatlanul
hallgatózott, és várt talán mégis egy nő volt bent és kiment
már. Talán azt hallotta hogy csukódott az ajtó. Gondolkodott ki
merjen e menni a wc- ből… elővette a kis táskájából a
telefonját és hívta George-t...
- Istenem George…
a telefon is süket nincs térerő sem itt, fel sem tudom hívni… -
így agyalt Krisztin. Majd hallgatózott még és halkan megnyitotta
az ajtót. Nem látott senkit , így a bejárathoz lépett és akkor
vette észre hogy belül zárva van! Abban a pillanatban hátra
fordult és a gyilkosba ütközött aki közvetlenül a háta mögött
vigyorgott rá. Krisztin előtt elsötétedett minden és a gyilkos
karjaiba omlott. Aki elkapva őt lefektette és leült mellé… Majd
elővette a kését és játszott a hajával, várta hogy mikor
eszmél fel a nő.
- Meg vagy édes
Krisztin ! - mondta suttogva a lánynak és kivillantotta a fogát
úgy mosolygott a lányra. A lány hirtelen kinyitotta a szemét és
ránézett a gyilkosra.
- Kérlek miért
engem szemeltél ki? Ginát is megölted ! Még nem volt elég a
gyilkolásból? - kérdezte Krisztin remegő hangon a gyilkost.
- Ha nem találnak
majd keresni fognak ! Engedj el kérlek! Könyörgöm! - folytatta a
könyörgést Krisztin. Meg akart mozdulni de akkor vette észre egy
szíjjal a derekához szíjazta a kezét a gyilkos.
- Hiába rimánkodsz
kicsi lány! Nekem te kellesz! Te vörös ördög! Kívánlak annyira
hogy szenvedek miattad… Ilyen nőt soha nem érintettem. Most már
az enyém vagy. - folytatta a gyilkos félelmetesen suttogva, majd
belefúrta a lány hajába az arcát és beszívta magába az
illatát.
A lány nem mert
kiabálni sem mert a gyilkos feléje tartotta a kését aki egyre
erősebben zihált…
Krisztin pedig egész
testében remegni kezdett, félt attól is hogy valaki hirtelen
beakar jönni és a gyilkos meg leszúrja majd … Attól is félt
hogy mi lesz ha nem találnak rá… itt van a gyilkos karmaiban és
senki nem is sejti mekkora bajban van most… Járt az agya
Krisztin-nek …
Billy elkezdte
Krisztin blúzáról a gombokat levagdosni, mire a lány örülten
dobálta magát és felsikoltott. Billy pedig egy pofonnal jelezte ha
nem marad veszteg akkor keményen bánik vele…
A lány elsírta
magát, Billy pedig a kést belemélyítette a meztelen vállába úgy
hogy a lány vére kifröccsent, mire az felsikított a fájdalomtól.
A gyilkos magához húzta és az arcát a melléhez szorította úgy
hogy a lány alig kapott levegőt, majd a gyilkos elkezdte fogdosni a
mellét és erősen markolászta , mire Krisztin sikított a
fájdalomtól, majd könyörgött tovább a gyilkosnak…
- Ne bánts kérlek
van pénzem , elintézem hogy szabadon elmenj, csak ne bántsál!
Könyörgöm, kérlek!!! - folytatta a könyörgést Krisztin… de
hasztalan.
Krisztin agya
dohogott nem tudta mit tehet… nem ezt tanították be neki a
rendőrök , mert ez váratlan volt… Közben az apjára gondolt
akit megölt a gyilkos és átfutott az agyán az anyja, még nem is
beszélhetett vele mert az intenzíven ápolták...
Hirtelen érezte a
pocijában mintha úszna valami... és ettől bekeményedett a hasa
ahogy a baba megmozdult nála…
- Jajjj !!! - és
összerándult ekkor Krisztin.
- Mi van már….
még nem is kaptál semmit !!! - ripakodott rá a gyilkos.
Krisztin sírva
fakadt …
- Megmozdult… -
suttogta halkan…
- Mi??? Micsoda
mozdult ??? Nem értem !!! - értetlenkedett Billy.
- A babám … - és
sírva fakadt Krisztin újra…
- Micsoda??!!! Neked
gyereked lesz??? - hördült fel a gyilkos!
Felpattant Billy
idegességében és le-föl mászkált a wc- ben… a lány a földön
fekve nézte.. nem tudta mire vélni…
- Soha nem öltem
meg gyereket! - mondta dühösen, majd dobbantott a lábával a
földön mérgében!
Majd odaült a
földre Krisztin mellé és az ölébe húzta. Majd simogatta a haját
és bele csókolgatott.
- Te vagy a végzetem
Krisztin! - sóhajtotta a gyilkos.
- Ha enyém nem
lehetsz másé se legyél… - suttogta a lány fülébe.
- Most meghalunk
mindketten, mert így akarom! - folytatta a gyilkos.
Billy tudta hogy ma
véget ér a számára minden! A vörös ördög megölte benne a
rosszat …
a lány pedig
reszketett a félelemtől. Már elvesztette minden hitét hogy ezt
megússza élve… miközben senki nem keresi és nem találnak
rájuk…
Hosszú borzalmas
percek, talán órák teltek el … szinte megfagyott a levegő ott
bent. Krisztin-nek borsozott a bőre, fázott a kövön ahogy félig
feküdt a földön, a fölső teste pedig a gyilkos ölében volt…
A szíve majd
kiugrott a helyéből olyan halál félelme volt, és féltette a
babát George gyermekét akit a szíve alatt hordott. Már nem tudott
gondolkodni sem szinte. Majd beleörül ebbe a félelembe, a seb amit
a gyilkos ejtett rajta az nem fájt annyira mit ez a félelem ami
hatalmába kerítette. Cikáztak a gondolatai, egyszer csak egy
hatalmas durranás rázta meg a csendet...és kipattant az ajtó.
Mire feleszmélt
Krisztin, érzett egy meleg valamit …. ami ráfolyt az arcára és
a nyakára , végig fojt a mellein…
A gyilkos a saját
vérét engedte rá, elvágta a saját torkát, majd a haláltusájában
ennyit suttogott:
- Soha nem öltem
gyereket! - és elernyedt a keze majd elengedte Krisztin-t, aztán
hangtalanul eldőlt a fal mellett.
A rendőrök oda
léptek a gyilkoshoz megnézték a pulzusát, de látták már halott
Billy.
A rendőrök
felsegítették Krisztin-t, elvágták a szíjat amivel a gyilkos
megkötözte. Majd terítettek rá egy takarót a félig mezítelen
testére, és el látták a sebét is, miközben odaért George és
magához ölelve ennyit suttogott Neki :
- Majd megörültem
hol vagy mikor eltűntél … soha többé nem engedlek el
egyetlenem! - majd hosszan csókolta George a szerelmét,
megsimogatta a lány pociját ahol a gyermekük fejlődött.
Miközben Krisztin
szinte fel sem fogta még, hogy most szabadult meg a halál
árnyékából… Csak ölelte George-t és patakzottak a könnyei...
- Vége van
szerelmem … - suttogta George Krisztin fülébe.
Utóirat:
Billy a gyilkos, egy
hadifogságból szabadult veteránként nősült meg 44 éves
korában. A nőt akit elvett egy 22 éves fiatal nő volt.
Billy felesége súlyos depressziót kapott szülés után és
megölte egy szem fiú gyereküket és magával is végzett. Ezt
Billy soha nem tudta feldolgozni…
Billy- ről tudni
kell hogy a haláltáborból megszökve, személyiség zavarral
küzködött. A kettős énjével nem tudott mit kezdeni és
felülkerekedve a gonosz énjére hallgatott… A gyilkosságokat
amit elkövetett… szinte tudathasadásban követte el, így az
orvos szakértői vizsgálat eredménye elmebajt állapított meg,
Ezért kapott egy zárt gyógyintézetben letöltött életfogytiglani
büntetést, ahol Billyt kezelték is. Onnan megszökve követte el a
gyilkosságokat.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése