Öreg gitár
Öreg gitár
A szó amely
zeneként szólal meg,
Dallamot adva
érzékeny füleidnek.
Mint azaz öreg
gitár, mikor remél,
Tán lesz valaki, ki
rajta még zenél.
Öreg gitáron lévő
húrt megpengeted,
Így az egész gitár
teste beleremegett.
Várván azt a
napot, ami határt szabott,
Megállítva s
elindítva újra a pillanatot.
Ez az öreg gitár
halkan felsóhajtott,
Lágy dallamokat mit
magából adott.
Mosolygott hiszen
eljött az ő napja,
Törődést a
szeretetet, viszont kapja.
Gitárnak is van egy
érző szép lelke,
Húrjain játszol ő
felszáll a mennybe.
Szép hangjától
még a nap is mosolyog,
Akár ezer felhő
is, ha ő rajta gomolyog.
Nem állíthatja meg
semmi, csak dalol,
Boldogan adja ki ő
a hangját, válaszul.
Hiszen eddig csak a
remény éltette még,
Bár a fiatalsága
elhagyta őt nagyon rég.
Húrjai
berozsdásodva, sarokban várva,
Hogy majd valaki
eljön s szívébe zárja.
Az a valaki ha
kezébe veszi, megpengeti,
Minden bánatát és
fájdalmát el feledteti!
Dalolj hát öreg
gitár, nagyon boldogan,
Mit számít a por
majd foglak szorosan!
Szép szavakhoz
csodás dallam is társul,
Öreg beteg szíve
ettől gyorsan gyógyul.
Mennyei hangja a
szívéből muzsikál,
Csodálatos zenéje
majd az égbe száll.
Csak pengesd húrjait
az öreg gitárnak,
Had hallassa
hangjait az egész világnak!
Mert lehet akár
milyen öreg kopott gitár,
Boldogság a törődés
neki is amúgy kijár!
Csak le kell porolni
kicsit és behangolni,
Szeretettel lelkéig
érni és szívébe hatolni.
Budapest. 2020. 05.
18.
Saját szerzemény,
szerzői jogok fenntartva.
Köszönöm az
idődet ha olvastad a versem!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése