Egy apró könnycsepp…
Egy apró könnycsepp…
Érzem a fájó
perceket,
Meg a hulló
könnyeket.
El nem tűnő
álmokban,
Szívem bús,
romokban!
Hideget érzek belül
már,
Sohasem leszünk mi
pár.
A szemem ég a
könnytől,
Nem látod a
közönyödtől.
Én szerettelek,
hogy miért?
Szív tudja csak,
okát miért.
De a szíved
kősziklaként,
Érző szívemre
sose tekint.
Csalódás annak fáj
jobban,
Kinek szíve áll
lángokban.
Elmúlik majd ez is
egyszer,
Tán egy apró
könnycseppel.
Már nem számít
mit akartál,
Még az se hogy csak
áltattál.
Végeredmény a
lényeg most,
A szívem lett újra
magányos.
S meglelem a
boldogságom!
Elfeledtem minden
csókodat,
Rátalálok mit az
élet tartogat!
Igaz nagyot estem de
felállok,
Büszkén élem a
nagy világot!
Egy apró könnycsepp
legurul,
Egyszer ez a seb is
begyógyul!
Élj boldogan,
semmit se bánok,
Én senkit soha meg
nem bántok.
Majd te is rájössz
talán egyszer,
Nem lehetsz örökké
a gazember!
Budapest. 2020. 04.
23.
Saját szerzemény,
szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az
idődet, ha olvastad a versemet!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése