Nem lehet a végtelenségig valakire várni hogy majd lesz valahogy.

Egy másik embernek nincs joga a te életeddel és az időddel játszani!

Hallgassátok közben ezt a zenét :)

Elmúlt már…

Nem! Nem lehet valakire várni,

végtelenségig, hogy jöhet bármi!

A másiknak nincsen joga játszani

a te életeddel, az idődet mulatni!

Olcsó semmit mondó szavakkal,

behálózva, csak reményt bókkal,

adni, majd várni az örök hűséget,

higgye el a másiknak a meséket!

Elmúlt már, de nem lett nagy kár,

Végleg összedőlt ez a kártyavár!

Igaz a szívemben sivatag lett már,

Talán hozzám is eljön a szép nyár!

Menj utadra, te is és én is elindulok,

Elmúlt már, csendben a varázslatod!

Nem kell hogy újra rám találj, soha!

Feledtet mindent egyszer az idő foga!

Menj és kívánom légy mással boldog,

Felejtsed el ami volt, ezt a kis dolgot!

A szívemben minden fagyos lett most,

Mi soha nem fogunk alkotni egypárost!

Elmúlt már, az óra is csendben ketyeg,

Igaz bár fáj, de lemondok rólad végleg!

Nem kérdezlek többé, mikor láthatlak,

S nem is mondom többé hogy akarlak!

Elmúlt már az a végtelen boldog nyár,

Nem tud hazudni nekem ez a szempár!

Hittem és bíztam, de te hazudtál nekem,

Innentől egyedül élem már az én életem!

Ami elmúlt már visszahozni nem lehet,

Megyek és veszek én egy repülőjegyet!

Ég veled, isten soha ne legyen ellened,

De engem örökre el kell már felejtened!

Budapest. 2020. 01. 19.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!

Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!