Vágyom Rád...



Vágyom Rád...


Vágyom Rád hogy csak érezzelek,
Kínzott testemmel nem is lélegzek,
Hiányzik a karod amivel átölelhetsz,
Egész éjjel magadénak követelhetsz.

Vad vágyaim is olykor felébresztenek,
Utána meg álmatlanságban szenvedek.
Égő testem magáénak követel tégedet,
Magamon érezni újra a szívverésedet!

Hiába várom tüzes testem csillapodjon,
Vágyok rá, velem ébrednél hajnalokon.
Csókjaiddal feküdni meg azzal ébredni,
Együtt veled a sötét fellegekbe érkezni!

Hozzád simulnék mikor fázom éjjelente,
És megmelegítenél ha jön a napfelkelte.
Vacogó testem lángra gyúlna érintésedre,
Szerelemre van a testem érted kiéhezve!

Forró csókoddal a mámor járja át lelkem,
Apró csókjaidtól, kéjtől remegve testem!
A gyönyör mit együtt élhetünk veled át,
Mikor testünk felveszi egymás ritmusát!

Apró halk sikolyokkal érkeznénk a csúcsra,
Ezerszer elmondani szeress még most újra!
Valahányszor ölelsz még szerelmet suttogva,
Boldog kielégültséget csalva ezzel arcomra!

Úszni veled együtt a boldogság tengerében,
Élni veled a mámorító forró szenvedélyben!
Nem vágyom én többre mint hogy szeressél,
Mikor együtt vagyunk, mindig rám figyeljél!

Budapest. 2019. 11. 17.

Saját szerzemény, szerzői jogok fenntartva!
Köszönöm az idődet ha olvastad a versemet!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...