Két sebzett lélek...
Két sebzett lélek...
Két lélek akit
isten egymás felé sodort,
Érző szívvel
egyengetik egymás életét.
Minden egyes napnak
vannak értékei,
Kik az életüket
megtanulták értékelni!
Erősítik egymást
és motiválják félőn,
Aggódnak a másik
életén ,kis jövőjén.
Biztatva egymást
hogy ne adják fel soha,
Hiába nem jó az
élet, nehéz és mostoha!
Együtt, egymás
mellett fogják az úton,
Egymás kezét,
nincs kérdés, éreznek ,
Biztatást mit
egymásnak szeretettel adott,
Olykor fel szárítja,
másik könny cseppjét.
Tudva hogy nehéz az
életük , sorsuk,
De soha egymást el
nem hagyva élik,
Hiszen minden napnak
van némi érdeme,
Ha más nem is
bennük van a lelki béke!
Két sebzett lélek
jár nem egy úton,
Csak egymás
mellett, kéz a kézben,
Oly tiszta szívű
önzetlen szeretetben ,
Csak az érezhet
akinek többje sincsen.
Tisztelik a
másikban azt az embert,
Aki belül lakozik
abban a szívben ,
Ennyi rossz után
embernek maradni,
A szeretet ami képes
erőt , hitet adni!
Talán írnom sem
kell a sors akarta így ,
A szeretet ott van
ahol már kevés a hit.
Minden egyes nap a
fájdalmát átérezni ,
Milyen nehéz a
beteg embernek létezni!
De lépegetünk
egymás mellett a fényben,
Segítjük egymást
szeretettel a létezésben,
Minden napra akad
kis lelki elemozsia,
Nincs mit egymásnak
fel hántorgatnia !
Hosszú évek össze
mosódnak egy a cél ,
Élni hagyni a
másikat és segíteni ha kér,
Szeretni és engedni
szabadon szeressen,
Mikor bajban van az
ember ott lehessen!
Oly szép érzés
mint a testvéri szeretet ,
Bajban ott lenni és
a kezét fogni meg,
Nem okoskodva ,
gyalázón , érzéssel,
Utat mutatva
szeretetben és jó szívvel!
Budapest . 2019.
Augusztus . 16 .
Saját szerzemény ,
szerzői jogok fenntartva!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése