Álmodtam...


Álmodtam ...


Álmodtam, szebb világot magamnak ,
Amiben a hold mosolygott a napnak,
Emberek boldogan élhetnek a földön,
Nincs szükség és kőkemény börtön!

Nincsen szükség, hajcsárra és ostorra,
Étel kerül minden családnak asztalára,
Gyermek tanul, nem iskolát kerülnek,
Szakmáját kitanulja bármibe kerülhet!

Nem dolgozgat , kinek mennyi ideje van,
Hanem amit csinál, azt végezze boldogan!
Évente nyaralni menni, minő és nem menő!
A földek elvetve és nem évente fűvel benő!

Föld ami sokszor megfordult, tanult az ember?
Az ember!! Minél tanultabb annál többet hever!
Mert nem is veszi észre, hogy a földdel mit tett!
Mit nem tett, földből amiből él!! Ott már kivetett!

Évszakok sem váltják egymást, csak sejteni...
Egy jóslat! Kitudja előre mi fog következni?
Szomorú vagyok , az én világom már nem ez,
ahová születtem... már ezt rég nem ismerem!

Álmodtam, szebb világot az éjjel magamnak,
Ahová szívesen mennék, nem mint éji vendég,
Isten adj ennek a földnek még egy kis esélyt,
Ébredjen hát fel , lássa meg a nagy veszélyt!

Budapest . 2019 .Augusztus . 10 .

Saját szerzemény , szerzői jogok fenntartva !
Köszönöm az idődet és hogy olvastál !

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...