Néma víztükör

Néma víztükör

Egyedűl állok e sötét viharos ég alatt ,

Neved kiáltom , várom hogy meghald .

Nem azt várom , hogy eljöjjél onnan hozzám ,

Csak bizonyosságot , hogy gondolsz néha rám !

Tudom a halál nem végső állomás ,

De van mikor eljön egy egy látomás.

Ilyenkor látom hogy ott vagy a csillagok közt,

Ragyogó szinekbe burkolózva , a felhők fölött .

Tudod hogy mennyire hiányzol , még sem szólsz ,

Nap mint nap hiába suttogom a neved sok százszor !

Kedvenc kendődet szorongatom csupán , ez maradt már ,

Tudom , elkell engedjelek ,várnak Istenországában odaát !

Csupán csak annyit kérdeznék hogy , meg vársz e majd ,

Mire az én utam is véget ér ? Nem lesz mi igazán hajt ?

Békésen testem álomba szenderűl , a lelkem hozzád menekűl .

De a néma víztükör csendes marad , senki nem válaszol végűl .

A kendődet kikapja a szél a kezemből és táncot járva elöttem,

Utána nyúlok én , de már nem érem el , messze elszáll tőlem !

Karjaim lehullnak , nincs erőm , elengedlek had szállj szabadon ,

Míg a néma víztűkörben meglátlak téged , a mosolyt az arcodon !

Csak ekkor fogom fel igazán , hogy a halál nem lehet bántás ,

Hiszen odaát a lelkek boldogok , nincs fájdalom , sem kiáltás !

Elengedlek Téged bármilyen nehéz legyen az a szívemnek ,

A sötét felleget nézem , látni az égbolton elvonulnak végleg .

A szívem kitisztult s a néma víztükörben megláttam fényes arcod ,

Újra mosolyogsz , de most hálásan nézel , hogy feladtam a harcot .

Igaz a néma víztükör nem válaszolt semmire , hiába kérdeztem ,

Amit megmutatott azt soha nem feledem , lenyugtatta a lelkem !

Én még élek , mert van még itt dolgom e világban , vannak céljaim ,

Nem a múlt kell hogy kisérjen , a kacskaringós és göröngyös utjain ,

A jelen és a jövő , ezen kell dolgoznom és még sokat tanulnom az életben ,

A lekem meg kell tisztítani , és felkészíteni hogy örökké boldog lehessen .

Mert a lélek soha nem halhat meg , hisz Ő örökké létezik ,

Mikor a test meghal a lélek elhagyja elhasznált öltözékét ,

Boldogan szárnyalhat szabadon , földi szenvedés nélkül ,

A néma viztükörtől megtanultam , hogy mi az élet végül .

A földi boldogságom , nem másokon múlik , a lelkem adja ,

Tisztán és öszintén szeretni , mert boldog az is aki kapja !

Segíteni azt , aki elesett a buckákon , kezet nyújtani neki ,

Boldogságot , mosolyt adni , nem félni sohasem szeretni !

2019. 05.02.  Budapest.     Saját szerzemény .

Minden jog fenntartva , csak eredeti állapotában osztható , változtatás nélkül !