Kapott érzelem





Kapott érzelem ...



Sivár szivembe új lakó költözött,
Megdermedt lelkem könyörgött ,
Jeges testemben tűz gyúlt érte ,
Talán az én magányomnak is vége ?

Bátortalanul kostolgatom e dolgokat ,
Hiszen nem tudom kideríteni az okokat .
Egyszer csak jött és nem kérdezte ,
akarom e , csak ott termett a szìvembe !

Még csak kostolgatom , izlelgetem ,
A kapott érzésnek vissza integettem .
Maga az érzés felkavaró , de nagyon jó ,
Egyenlőre nem tudni merre , hova való !

Játszom a gondolattal de félek is tőle ,
Védtelen szívemnek lesz e baja belőle ?
Gyarló vagyok , álmokkal , vágyakkal tele ,
Nem tudni mi lesz majd ennek a kimenetele ?

Hol azt érzem kell nekem is a szerelem ,
Hol meg annyira elkap bizonyos félelem .
Merjek e szeretni ? Hisz már nincs sok ,
az életem alkonyán ! Csak ne érjen sokk !


Gondolkodom , de most képtelen vagyok rá ,
A gondolataimban Ő van csak és nálam jár !
Szeretnék megszabadulni az érzéstől ,
De nem enged el , belülről jön a szívemből !

Sokszor és sokat gondolok rá , félve álmodozom ,
Nem tudni mit hoz a holnap , hol lesz a hajnalom ?
Hiú ábránd e vagy egy szép megtestesűlt álom ?
Annyi bizonyos , hogy megérintsen , alig várom !

Aztán jön egy másik gondolatom ,
Öszülő hajam festékkel bevonom ,
De ráncaim , testem múllandósága ,
Tükörbe nézve sem mondhatok szépet rája !

Elhessegetem eme negatív gondolataimat ,
De már itt egy másik ami nem motiválhat ,
Szerethető vagyok e ? Mikor idős a korom !
Testemmet nézve , ezt már nem cáfolom !

Bele nézek a tükörbe újra , megint sírok , elkap a félelem !
Nincs semmim ! Mit tudnék én adni ? Csak a0 szerelmem !
Mi lesz ha érzéseim , a vágyaim viszonozatlanok lesznek ?
Vajon kibirja e , a szerelmes szív , ha viszont nem szeretnek ?

Honnan is tudhatnám azt , hogy helyesen választott e a szivem ?
Túl gyorsan jött , nem csak Neked ! Felkavart a csodás érzelem !
Képzeletemben itt vagy és átölelsz , csókolsz mindenhol érzékiesen .
Bebarangolod testem minden zúgát , ez az én vágyam erre végtelen .

Bolyongok a gondolataim között , várom a holnapot hogy eljöjjön ,
Szivemben aggodással , félelemmel a kapott érzéseimmel , de jöjjön !
Holnap , félelem , rejtelem , érzelem ? Kapok e választ attól a naptól ?
Vajon szerethető vagyok e , tetszem e Neked ? és van e esély a holnaptól ?

Ezernyi kérdés , letörlöd e majd a forró könnyeimet ha bánat ér ?
Ha igen ez öröm ! Megfogod a kezem ha elkap a félelem még ?
Megköszönöm !
Simogatod és nyugtatod e sajgó testem , amikor arra vágyom , ölelj ?
Összetalálkoznak e vágyaink ? El jössz hozzám és ha itt vagy , dől el !

Lesz e elég hely a szívedben , hogy én is bele férjek ?
Szerethető embernek ismersz e meg ? még reméljek ?
Az élettől ajándék vagy nekem , de te is úgy gondolod e ?
Csak jönnek a kérdések , biztos neked is vannak , átéled e ?

Ezernyi sóhaj , hogy egyszer karodba bújva nyughasson le lelkem ,
Csókod ízével teljen be a kívánságom , erre vágyik érzéki testem !
A Te vágyaiddal egybekelve együtt eljutni a csodálatos gyönyörőkért !
Érezni a szived dobbanását az én szivemen , karjaidban álmaink felé !

Saját szerzemány !
Szerzői jogok fenntartva !

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Vajon miért ?

Élet? Éled?

Mint homokszemek...